Archív: Törökségi világ és Belső – Ázsia

Isztambul és a Boszporusz a Nemzetközi Kávé Világfesztivál (ICF) idején

Időpont 2022. október 5-9. Mekka, Medina, Kairó, majd Bagdad meghódításával Arábia és Etiópia minden kávéja (és kávézója) az oszmán szultánok felügyelete alá került. Isztambul első nyilvános kávéházát (Kahvehane) damaszkuszi ínyencség-kereskedők nyitották meg a nagyközönség számára, 1555-ben.  Így-, és innen indult el a kávézás divatja, egész Földünkre kiterjedő világhódító útjára. Az 1800-as évekre, amikor Isztambulban 2.500 (!) Kahvehane működött, sokan azt hitték, hogy a kávéházak bécsi… vagy párizsi találmányok lennének… Ahogy sejthető, a török kávéházak messze többet jelentettetek a török kávé, török nargile, shisha nargile, vagy török finomságok fogyasztóhelyeknél. A mecsetek látogatása utáni „második társadalmi fórummá” emelkedtek, az ünnepelt meddah-ok (mesélők) és kissahan-ok (mesével térítők) fő színpadává. Mindig friss kávéval, nargile-val és színes mesékkel Konstantinápoly vagy Isztambul, az „időtlen város” fejezeteiből. Bolygónk stratégiailag legfontosabb helyszínéről, az egyetlen 2 kontinensen fekvő metropoliszról. Az egyetlen óriás-városról, ahol minden sarkon, minden utcán más évezred, vagy évszázad UNESCO világörökségeiben gyönyörködhetünk.

A Türkiz Partvidék (Török Riviéra) és a Torosz-hegység festői tájain

Időpont: 2022. szeptember 7-16. Délnyugat-Anatólia partjain találkoznak a Toros-hegység néhol 3.000 m fölé kapaszkodó csúcsai a Földközi-tenger időtlen hullámaival. Ez a mesésen gazdag ókori Caria és Lükia földje, az ókori perzsa és bizánci Türkiz Partvidék, vagy, ahogyan ma ismerjük, a Török Riviéra. Bodrum (az ókori Halikarnassos) városából indulva Fethiye – és a Teke-félsziget UNESCO világörökségi védelem alatt álló tájain, romvárosain át kalauzol kirándulásunk, egészen az Antalyai-öbölig. Utunk során felfedezve a mesésen szép Saklikent Kanyon Nemzeti Park; Olympos-Beydaglari Nemzeti Park; Köprülü Kanyon Nemzeti Park és a Güllük Daglari-hegység (Termessos) Nemzeti Park természeti kincseit. Felfedezésünk az ókori Anatólia hettita, görög, perzsa, római és bizánci „időitől” – a szeldzsuk és oszmán városrészek bazárjaiba, tereire vezet.

A Márvány-tenger és a Dardanellák UNESCO világörökségei

Időpont: 2022. augusztus 19-26. A Márvány-tenger és vidéke (Dardanellák, Gallipoli és az Égei-partok) sokak szerint a Föld középpontja. Itt zajlott a Trójai háború,- itt vonultak fel a perzsa nagykirályok és Nagy Sándor seregei,- itt épült fel Nova Roma – Konstantinápoly, a mai Isztambul. Az ókor hajnala óta „ide futott be” a Selyemút – de ugyanúgy a XIX. századi Orient Express is, Agatha Christie-vel, vagy Jules Verne-vel a fedélzeten. Itt épültek fel a csodálatos szeldzsuk és oszmán fővárosok (Iznik, Bursza, Isztambul) s itt adták át néhány hete a modern építészet új csodáját, bolygónk leghosszabb és legnagyobb függőhídját, az 1915 Çanakkale-t. Ez volt az Oszmán Birodalom hadiflottáinak főhadiszállása. Itt nemesednek Bozcada-sziget lágy borai, s mossák a festői Apollonia partjait az Égei-tenger hullámai.  Magyar emlékekben is kivételesen gazdag ez a táj: Itt élt 25 éven át a száműzött II. Rákóczi Ferenc és fejedelmi udvara, itt járta felfedező útját a fiatal Orbán Balázs vagy Vámbéry Ármin. Itt élt “a legnagyobb magyar” fia, Széchenyi Ödön Pasa, s innen indult Amerikába Kossuth Lajos, vagy Mészáros Lázár hajója is. Ez az UNESCO világörökségek páratlan földje és vize – a Marmara Bölgesi, vagyis a Márvány-tenger Régió.

Kazakisztán és Kirgizisztán – a Turáni-alföld és a Mennyei-hegyek országai

Időpont: 2022. július 4-16. Kazakisztán: A 2.724.900 km2 területű (29 X magyarországnyi méret!) ország a rendkívüli felszíni és éghajlati változatosság földje. A Központi Tien-san 6.000 m magasság fölé szökő csúcsaitól – a Karagije mélyföld -132 m mély árkáig, az állandóan csapadékos tajgáktól és sziklahavasoktól – a sivatagok néma világáig - itt minden megtalálható. Óriási ország, a végtelen sztyeppe múltjával, páratlan ásványkincs vagyonnal. Ezúttal Zsetiszu (A Hétfolyó) vidékén nézzük meg, a “Kazak Grand Canyon” szurdokait, illetve az Éneklő Dűne homoktengerét. Kirgizisztán: Az ország területe és tengerszint feletti magassága több mint kétszerese Ausztriáénak. 80.000 km2 vadon, félvadon található 3.000 m felett (!). A havasi legelők nomádjainak nyári élete alig változott valamit Dzsingisz nagykán kora óta. A Selyemút csodálatos magashegységi szakaszain ősi életformák és építészeti emlékek várják az erre tévedő látogatókat. Utazásunk végigjárja az Isszik-kul (Földünk második legnagyobb magashegységi tava) partjának legfontosabb látnivalóit, megközelítve a csodálatos Központi-Tien-san örök hóval és jéggel fedett vidékét. Tengri akarata szerint (jó látási viszonyok esetén) megpillanthatjuk lakhelyét, a Khan Tengri márványpiramisát. 

Isztambul és a Boszporusz a Nemzetközi Tulipán Fesztivál idején

Időpont: 2022. április 5-9. Byzantion – Nova Roma – Konstantinápoly és Isztambul. Más neveken… de Kr.e. 657-ben történt alapítása óta, egy és ugyanaz az időtlen város. Sokak szerint bolygónk stratégiailag legfontosabb helyszíne. Az egyetlen 2 kontinensen fekvő metropolisz, mára több mint 15 millió lakossal, Ázsiában és/vagy Európában. Az ókori Római Birodalom, majd Bizánc, s végül az Oszmán Birodalom fővárosa és kulturális központja. Az egyetlen óriás-város, ahol minden sarkon, minden utcán más évezred, vagy évszázad UNESCO világörökségeiben gyönyörködhetünk. A páratlan méretű és szépségű bazilikák, városfalak, mecsetek, paloták, fürdők valamint parkok felfedezése közben is marad idő azonban a kavargó bazárok zsongásának megtapasztalására, vagy épp a ráérős, esti vízipipás beszélgetésekre. Áprilisban a mesés Kelet kapuja eggyel több csodával várja szerencsés vendégeit: Ez a tulipánvirágzás, az  Istanbul Lâle Festivali, vagyis a Nemzetközi Tulipán Fesztivál ideje. Több mint 30.000.000 virág természetes anatóliai szőnyegével. (!) Kevesebben tudják, de tulipán (Lâle törökül) innen indult „világhódító útjára”. Sőt! A „Lâle Devri” (Tulipán éra, vagy Tulipán kor) külön időszak a néhai Török Birodalom históriájában. (!)

Kis-Ázsia és a Földközi-tenger napfény útján

Időpont: 2022. március 11-21.Délnyugat-Anatólia partjain találkoznak a Toros-hegység néhol 3.000 m fölé kapaszkodó csúcsai a Földközi-tenger időtlen hullámaival. Ez a mesésen gazdag ókori Lükia (A napfény királysága) földje, az ókori perzsa és bizánci Türkiz Partvidék, vagy, ahogyan ma ismerjük, a Török Riviéra. Bodrum (az ókori Halikarnassos) városából indulva Marmaris - Fethiye – és a Teke-félsziget UNESCO világörökségi védelem alatt álló tájain, romvárosain át kalauzol kirándulásunk, egészen az Antalyai-öbölig. Utunk során felfedezve a mesésen szép Marmaris Nemzeti Park; Saklikent Kanyon Nemzeti Park; Olympos-Beydaglari Nemzeti Park; Köprülü Kanyon Nemzeti Park; Altinbesik Barlang Nemzeti Park és a Güllük Daglari-hegység (Termessos) Nemzeti Park természeti kincseit. Felfedezésünk az ókori Anatólia hettita, görög, perzsa, római és bizánci „időitől” – a szeldzsuk és oszmán városrészek bazárjaiba, tereire vezet. Március idusán… amikor Kis-Ázsia déli vidékei virágba borulnak. Amikor ott már napi 12 órán át élvezhető a Nap melege, 20ºC körüli hőmérséklettel, sétákra és természetjárásra legalkalmasabb körülmények közepette. S programunk végén vár ránk Macarköj (Mádzsárköj), vagyis Magyarfalva meglátogatása… 

Jakutföld örökfagy és porhó világa

Időpont: 2022. február 12-20. A több mint 3.000.000 km2 (!) területű Jakutföld (Szaha Köztársaság) Szibéria és bolygónk egyik legvadregényesebb tája. Északi határain a Jeges-óceán fagyott partjaival – délen az Orosz Távol-Kelet járatlan hegységeivel. „Közepén” hömpölyög a Bajkál-tóból eredő Léna óriásfolyama, amit a Jégkorszakban legyalult 800.000 tó vidéke csillogó jégtükrei ölelnek körbe. Itt 8 hónap hosszúságú a tél, a föld máig is 300-400 m mélységig fagyott (permafrost). Az évi középhőmérséklet még sohasem haladta meg a -9ºC értéket – de a jakut (török), tunguz és burját őslakosok ezt így szokták meg, sokan így szeretik. Ez Földünk leghidegebb lakott vidéke – igaz, 0,3 fő/km2 népsűrűséggel. Március közepén – amikor a hőmérő higanyszála már -30ºC-ra emelkedik (!) – indulunk erre a varázslatos vidékre – a Jégkorszak emlékei nyomán – a Léna jegén és a Verhojanszki-hegység ormain át – egészen Ojmakonig, a Hőmérsékleti Pólusig.

Ománi Szultánság - Arábia tengeri kapuja és természeti kincsestára

Időpont: 2021. november 20 – december 2. Nem csak Arábia – de Földünk egyik leggazdagabb állama is egyben. A Hormuzi-szoros, a Perzsa-öböl, az Arab-tenger és az India-óceán lágy vizeivel, s tágra nyitott kapukkal a Nagyvilágra. Finnországi vagy franciaországi életszínvonallal, de a szomszédos arab államoktól eltérően, luxus-építkezések, presztízs beruházások nélkül. Az első és egyetlen szultánság, ami olajgazdagságának jelentős hányadát a természetvédelemre fordította és fordítja. Több mint 40 éve sikeresen működő tájvédelemmel - a Közel-Keleten egyedüli természeti látnivalók kincsestárával. Kincsei a 3.000 m magasságot meghaladó hegyek; 1.000 m mélységű kanyonok; belakatlanságukban festői homoksivatagok, és a hegyek mélyén rejtőzködő zöld oázisok sora. A híres gyöngyhalászok unokái - ma a látogatókat „viszik a gyöngyhöz”, a szigetek ezerszínű korallvilágába, míg a néhai kereskedelmi utak mentén épített erődök (több mint 500 erőd!) UNESCO világörökségi múzeumokként működnek… modern kalauzolással, 6-7 nyelven. A hajdanvolt, Pakisztántól - Mozambikig terjedő Ománi Birodalom, ma a biztonság, kiegyensúlyozottság és a „munkanélküli – nélküliség” szultánsága. (Kétszer annyi munkahellyel, mint ománi állampolgárral.) Látnivalókban való bővelkedése csak tovább javítja amúgy is fokozottan előnyös, csábító adottságait. Nem csoda, hogy a természet szerelmesei teljesen védtelenek – mesés keleti bűbájával szemben…

A Dzsungel könyve…

Időpont: 2018. november 7 – 19. „Végeredményben mégis csak a tigris csábított Indiába, csíkos bundája kedvéért kockáztattuk életünket egy hónapig Bombay és Calcutta dzsungeljeiben.” Széchenyi Zsigmond „Nahar” Rendhagyó, mondhatni provokatív nyitó idézet a XX. század talán legeredetibb és stílusosabb magyar útleírójától, a maharadzsák vendégeként Indiát végigjáró Széchenyi gróftól. Rendhagyó kiscsoportos utazásunk mottójául azonban keresve sem találhattunk volna jobbat: A híres magyar vadász Nahar, illetve R. Kipling A Dzsungel könyve c. munkáinak / történeteinek nyomát követve, 9 napot töltünk India „tigrisben és nagyvadakban leggazdagabb” vadonjaiban – Bombay, Calcutta vagy bármely más város forgatagát messziről elkerülve… Szállásainkat, körülményeinket is Kipling, Széchenyi és a múlt Brit-Indiájának stílusához igazítjuk: A legjobb De Luxe vadon resort-okban kortyolgathatjuk a whisky-t, a napi kalandok esti felidézésekor.

A Mennyei-hegyek gyermekei - Kirgizisztán Nomád Világjátékok 2018.

Időpont: 2018. augusztus 29 – szeptember 6. Az Ázsia szívében rejtőzködő Kirgizisztán átlagos tengerszint feletti magassága 2.750 m, de 80.000 km2 terület található 3.000 m felett (!) “Ott kezdődik – ahol Svájc végződik” mondják mostanság a turisztikai kiadványok. Nomádjainak nyári élete alig változott valamit Dzsingiz nagykán kora óta. Itt, a Selyemút festői magashegységi területein és havasi legelőin ősi életformák és szokások várják az erre tévedő látogatókat. Kiscsoportos utazásunk a Kínát a Közel-Kelet karavánközpontjaival összekötő „tranzit völgyeken” és a Tien-san nyáron járható gerincein vezet át – a Nomád Világjátékok 2018 (World Nomad Games) helyszínére.

A Selyemúton a Világ Tetejére (Kirgizisztán – Kína)

2018. június 22 - július 5. A Kínát a Közel-Kelet karavánközpontjaival összekötő Selyemút legdrámaibb szépségű magashegységi szakasza a Tien-san és a Pamír nyáron járható gerincein vezetett át – összekötve a keletei és nyugati civilizációkat. Kiscsoportos utazásunk ezen az évezredes zarándokúton, Kirgizisztán hegyein keresztül (Az ország átlagos tengerszint feletti magassága 2.750 m, de 80.000 km2 terület található 3.000 m felett !) vezet a kínai Kasgár-ba, a Takla-Makán sivatag peremére. Kasgárból Földünk legmagasabban haladó nemzetközi főútján a Karakoram Higway-en jutunk el a Pamír legfestőibb hegylábaiig. Kalandjaink során a magyar keletkutatók közül Almásy György (1867-1933), Prinz Gyula (1882-1973) és Sir Stein Aurél (1862-1943) lesznek „kalauzolóink”.

Kazahsztán és Kirgizisztán – Turán és a Tien-san földje

Időpont: 2017. szeptember 19 – 29. Kazahsztán: A 2.724.900 km2 területű (29 X magyarországnyi méret!) ország a rendkívüli felszíni és éghajlati változatosság földje. A Központi Tien-san 6.000 m magasság fölé szökő csúcsaitól – a Karagije mélyföld -132 m mély süllyedékéig, az állandóan csapadékos tajgáktól és sziklahavasoktól – a sivatagok néma világáig, itt minden megtalálható. Óriási ország –méretarányos jövőbeli reményekkel. Az még csak hozzáad különlegességéhez, hogy talán innen érkeztek hazánkba a Kis- és Nagykunság benépesítői, a kunok. Kirgizisztán: Az ország területe és tengerszint feletti magassága több mint kétszerese Ausztriáénak. 80.000 km2 vadon, félvadon található 3.000 m felett (!). A havasi legelők nomádjainak nyári élete alig változott valamit Dzsingiz Kán kora óta. A Selyemút csodálatos magashegységi szakaszain ősi életformák és építészeti emlékek várják az erre tévedő látogatókat. Utazásunk végigjárja az Isszik kul (Földünk második legnagyobb magashegységi tava) északi partjának legfontosabb látnivalóit, megközelítve a csodálatos Központi-Tien-san örök hóval és jéggel fedett vidékét.

Mongólia – Kazak Aranysas Vadászfesztivál az Altáj-hegységben

Időpont: 2015. szeptember 29 – október 7. A fenséges Altáj-hegység Szibéria (Oroszország), Mongólia, Kazakisztán és Kína határán húzódik, számos 4.000 m feletti csúccsal, örök hó- és jég borította gerincekkel. A hegység a türk nyelvek szülőhelye, jelentése ótörökül: Az Aranyhegyek. A zord éghajlatú vidék mongóliai oldalán tartják minden év októberében Belső-Ázsia legősibb nomád ünnepét, „a középkorból ittmaradt” Aranysas Vadász Fesztivált. Az egyedülálló rendezvény során a bemutatók és vadászatok megfigyelése mellett lehetőség nyílik a kazak sas-nevelő családok életének megismerésére, az égig érő Altáj ormainak megtekintésére és Mongólia múltjának megismerésére is.

Ujguria (Hszincsiang - Kína) és a Selyemút balladája

Időpont: 2015. szeptember 18 – október 1. A jugarok / ujgurok földje évszázadokon át úgy élt és él a magyarság kollektív emlékezetében, mint lehetséges őshaza. A hunok és saját nemzetsége eredetét kutatva, ide indult el Kőrösi Csoma Sándor (1784 – 1842), hogy kigyúló fáklyaként példát és utat mutasson a születő magyar orientalisztika megannyi, őt követő képviselőjének. Utazásunk kísérlet a nagy elődök kutatómunkájának, áldozatvállalásának bemutatására – Ujgurisztán különleges helyszínein. Rokonaink az ujgurok? Lelhetők sorsunkban közös vonások? A válaszok keresése közben feltárulhat előttünk e távoli, de mégis „olyan ismerős” törökségi nép múltja és jelene. Helyi kísérőink mellett Stein Aurél (1862-1943) kalauzolását is igénybe vesszük – nagyszerű munkáin keresztül.

Szulejmán legendás fővárosaiban

Időpont: 2014. szeptember 1-6. Szulejmán birodalma a „Devlet-i Ebed – müddet – Az Örökké való állam”- vagyis az Oszmán-Birodalom műemlékekben páratlanul gazdag fővárosain keresztül kalauzol utazásunk. UNESCO világörökségi kincsek és több mint fél évezrednyi katonai siker, hódítás krónikáin át. Az óriási szultáni mecsetek, a paloták, fürdők valamint parkok felfedezése közben is marad idő a kavargó bazárok zsongásának megtapasztalására, vagy egy ráérős esti vízipipás beszélgetésre. Az 1300-as évektől lavinaként növekedő néhai világbirodalom magterületének legszebb természeti tájait is bejárjuk, a Márvány-tenger türkiz kék hullámaitól az Uludag 2.500 m magas hófödte gerincéig. Bursa, Edirne és Isztambul falai a mai napig őrzik a világhódító szultánok és kalifák legendáit, korlátlan romboló-építő akaratuk keze nyomát. Valóban kíváncsi arra, ki is volt Nagy Szulejmán? Tartson velünk mesés keleti fővárosaiba.