Kárpát-medence

Határok felett: A Palócföldtől – a Gömör-Tornai karsztvidékig

Időpont: 2021. május 25-28. Magyarország legészakibb és leghegyesebb szegleteibe indul 2021. március végi utazásunk. Sok-sok a szabad ég alatt töltött idővel, festői panorámákkal – szabadulva a mögöttünk álló év minden be-, le-, és elzártságától. Programunkat minden tapasztalt, vagy tapasztalni akaró természetjárónak jó szívvel ajánljuk. Mindenkinek, aki a sok online… home office… házhozszállítás… és virtuálisan legyünk együtt… stb. kampány után, immár némi valós élményre is vágyik. 

Mesélő Kárpát-koszorú és a Felső-Tisza

Időpont: 2021. június 17-20. Magyarország legvadregényesebb szeglete. A Kárpát-koszorú „belső pereme”, a Tisza és a Bodrog gyönyörű ártereivel, termékeny földjeivel. Kárpátalja és a Felvidék találkozásánál, hangulatában és múltjában is osztozva a két szomszédos - néhai országrésszel. Anonymus honfoglalóinak otthona, itt lakott Tarcal vezér, itt építette bevehetetlen földvárát Szabolcs, s innen indult Bizáncba, majd nyugati háborúiba Bulcsú. Itt született Szent László I. törvénykönyve, majd innen vittek végbe országos cselekedeteket a Dobók, Perényiek, Báthoryak vagy a Rákócziak. Erdői és hegyei a legérintetlenebbek, helyreállított fellegvárai (Boldogkőváralja, Regéc, Füzér) a legszebbek, ásatási területei (Karos, Tarcal, Rakamaz, Szabolcs) a legősibbek, kastélyai és városai (Tiszadob, Füzérradvány, Kőkapu, Sárospatak, Sátoraljaújhely) a legmesésebbek. Itt őrzi titkait Gönc, Kishuta vagy az aranyat adó Telkibánya.

Gemenc téli csendje

Időpont: 2022. február 5-6. Közép-Európa legnagyobb ártéri vadonja a maga nemében egyedülálló hely. A Duna szigetei és holtágai között ma is védelmet talál a rétisas, a békászó sas és a kerecsen sólyom is. Közismert kapitális méretű- és agancsú gímbikáiról, de nagyon szép számban találni őzeket és vaddisznókat is. Január első hetére lehull a lomb, olykor a hó is – s nyugalomra szenderül a vadon. Ilyenkor a legjobb az esély a nemes vadak megpillantására. A szigorúan védett, engedélyköteles (a turisták elől elzárt) helyekre, erdészeti szakemberek által kalauzolt csendes sétákon. Gemenc téli csendjében lépésről – lépésre tárulnak fel a rétisasok és gímszarvasok világának titkai.       

Sztyeppelakók unokái / A honfoglalás korának Kiskunsága és a XIX. század pásztorélete

A Kiskunság és tágabb környezete (Duna-Tisza köze) máig is ázsiai hangulatokat, néprajzi jegyeket – sőt természeti sajátosságokat is őriz. Tudjuk, hogy a Duna – Tisza köze az eurázsiai sztyeppe legnyugatibb szigete, s azt is, hogy az itt élő avarok, magyarok, kunok élete milyen mértékben függött a lovaktól, illetve a legeltetett jószágtól. A külterjes állattartás még a XIX. században is meghatározó életmód volt számos helyen. A több mozaikban (több területen) elterülő Kiskunsági Nemzeti Park így nem csak a különleges, szinte érintetlen természet szigeteit „vigyázza” – de őrzi ezt az ősi pusztai életmódot is. 3 napos utazásunk a Felső-Kiskunság pusztáitól – Bugacon át – Tiszaalpárig és Ópusztaszerig járja végig a Duna-Tisza közét. Figyelmet szentelve a magyar szecesszió különleges alföldi emlékeinek is. 

A HONFOGLALÁS KORÁNAK KISKUNSÁGA ÉS A KISKUNSÁG XIX. SZÁZADI PÁSZTORÉLETE

A Duna-Tisza köze és a Tisza bal partja pusztája (Bács-Kiskun megye és Csongrád-Csanád megye) az eurázsiai sztyeppe öv legnyugatibb területe. Az itt élő magyarok a Honfoglalás kora óta őrizték a sztyeppei életmódot - századokon át tartó türk-tatár betelepítések és azok kulturális hatásai „frissen tartó” segítségével. Vámbéry Ármin (1832 – 1913) a világhírű magyar orientalista egyenesen úgy vélekedett erről, hogy a Honfoglalás tulajdonképpen csak a XIII. század türk-tatár (kun és besenyő) betelepítések levezénylésével, a Turul-dinasztia (Árpád-ház) uralmának végén záródott le - a XIII. század utolsó napjaiban.