Kazahsztán és Kirgizisztán – Turán és a Tien-san földje

11 napos körutazás a „Mennyei-hegyekben” – a Selyemút magashegységi világában

Időpont: 2017. szeptember 19 – 29.
Létszám: 18 fő + 1 fő magyar kísérő + 1 fő kazah, majd kirgiz idegenvezető
Utazás: Menetrend szerinti Turkish Airlines (vagy Aeroflot) repülőjáratokon, a helyszínen kisbusszal
Szállás: Színvonalas szállodákban, 1 éjszaka vendégházban – 2 ágyas szobákban
Ellátás: Félpanzió (Reggeli és vacsora)

Kazahsztán: A 2.724.900 km2 területű (29 X magyarországnyi méret!) ország a rendkívüli felszíni és éghajlati változatosság földje. A Központi Tien-san 6.000 m magasság fölé szökő csúcsaitól – a Karagije mélyföld -132 m mély süllyedékéig, az állandóan csapadékos tajgáktól és sziklahavasoktól – a sivatagok néma világáig, itt minden megtalálható. Óriási ország –méretarányos jövőbeli reményekkel. Az még csak hozzáad különlegességéhez, hogy talán innen érkeztek hazánkba a Kis- és Nagykunság benépesítői, a kunok. Kirgizisztán: Az ország területe és tengerszint feletti magassága több mint kétszerese Ausztriáénak. 80.000 km2 vadon, félvadon található 3.000 m felett (!). A havasi legelők nomádjainak nyári élete alig változott valamit Dzsingiz Kán kora óta. A Selyemút csodálatos magashegységi szakaszain ősi életformák és építészeti emlékek várják az erre tévedő látogatókat. Utazásunk végigjárja az Isszik kul (Földünk második legnagyobb magashegységi tava) északi partjának legfontosabb látnivalóit, megközelítve a csodálatos Központi-Tien-san örök hóval és jéggel fedett vidékét.

1. nap: Elrepülés Almatiba

Menetrend szerint elrepülés Almatiba, Kazakisztán legnagyobb városába. Útközben vázlatos áttekintés az áttekinthetetlenül óriási sztyeppei ország természetföldrajzáról, topográfiájáról. Alma-megemlékezés: Ismertető a város néhai vadalma erdőségeiről, illetve aport alma ültetvényeiről, s hogy hogyan vált az „almák atyjává”, vagyis Alma-Atává.

Éj a repülőn

2. nap: Alma Atya városa…

Hajnali érkezés után utazás a hotelbe. Pihenő 14:00 óráig. 3 órás városnézés:

Megismerkedés a számos alkalommal nevet változtatott metropolisz történetével, a Kr.e. VII. századi szkíta időktől – 1997-ig, amíg az ország fővárosa volt. Városnézés közben igaz mesék a Zailijszki Erőd építéséről, a szibériai kozákok betelepüléséről és Vernij (a város időrendben harmadik neve) 1854. évi megalapításáról.

Feljutás a Kök-Töbére (Kék-hegy), a város, illetve a délre tornyosuló jég- és hófödte Kjünggöj-Alatau fényképezése. Séta a Panfilov-parkban, a Vernij erőd romjainál és az 1907-ben átadott, fából épített Vosznyeszenszkij Katedrálisnál. Andrej Zenkov, a rendkívüli tehetségű építész és ácsmester életének megismerése, a lenyűgöző szépségű és méretű fa-katedrálisnál. Séta a Tudományos Akadémia épületénél, majd a Köztársaság Téren. A Függetlenségi Emlékmű megtekintése. (A fiatal állam szimbóluma a hópárduc hátán álló szkíta Altin Adam – vagyis Arany Harcos, Arany Ember.) Közös látogatás a Kazah Zene- és Hangszer Múzeumban, majd a Zöld Bazárban. Késő délutáni visszatérés a hotelbe.

Éj Almatiban

3. nap: Szkíta ősöktől – az űrkutatás koráig

Reggeli után feljutás a Medeo-völgyben, az azonos nevű magashegyi korcsolya csarnokhoz, fotózással a legszebb kilátást nyújtó pontokon. A városba visszaérkezés után látogatás az Archeológiai Múzeumban. A több ezer arany pikkelypáncéllal díszített Altin Adam másolatának megtekintése, ismerkedés a szkíta kor leleteivel. A balbal–ok (sztyeppei kőszobrok, „kunbabák”) és a nomadizálás eszközeinek megismerése.  Áttekintő a sztyeppe ősi kazak sportjairól: Aranysas vadászat; Köböre / Kökpar tartuw; Lovasbirkózás / Awdarispaq; Súlyemelés / Salma iluw; Kamcsi eldobás / Qamsi tastaw; Lovasíjászat / Zambi atuw. Közös látogatás az óriási Központi Mecsetben, illetve a város legmodernebb negyedében. Rövid ismertető Bajkonúr-ról, az űrvárosról, illetve az ultramodern Asztana (az új főváros) építkezéseiről. Szabadidő és vásárlási lehetőség.

Éj Almatiban

4. nap: Utazás Kirgizisztánba

Reggeli után utazás a Kjungoj-alatau északi oldalán, a vad tulipán mezőiről és gazdag élővilágáról is híres Ile Alatau Nemzeti Park előterében, az 1.233 m magas Kordaj-hágó irányába. Látogatás az UNESCO világörökségi védelem alatt álló Tamgaly-ban. Tamgaly a Csuj és az Ili folyók közötti lankás táj, a vaskor óta lakott terület. Jelentése kazakul: a törzsi jelek helye. Öt helyszínen vaskori- és bronzkori vésett életjelenetek sokasága látható (több mint 4.000 kővéset!) – leghíresebb a Napfejű lények csoportja, illetve a kőgyűrűs kurgánok  (törzsfők temetkezési dombjai). Utazás a határra, közben vázlatos felkészülés Biskek, a kirgiz főváros múltjából – jelenéből.   A város neve a szogdiai „peshagagh – A hegyek alatti hely” vagy a türk „kumiszkeverő” kifejezésből ered… Mindkettő jogosságáról meggyőződhetünk, amint a határ átlépése után  elénk tárulnak a Kirgiz-Alatau 4.500m magas vonulatai – vagy kóstolót tartunk a megannyi kumisz árus egyikénél.  Biskek lakosságszáma ma megközelíti az 1.000.000 főt. Az első üzbég vályog-erődöt 1825-ben építtette Kokand kánja, a Tien-san felé tartó karavánok védelmére. A cári csapatok 1862-ben foglalták el a vidéket, ezt követően indult el a mai modern negyedek kiépítése. A hotelbe érkezés után pihenő, majd zenés folklórral kísért vacsora.

Éj Biskekben

5. nap: Gleccserek és hómezők földjén; Biskek látnivalói

Délelőtti látogatás az Ala Archa Nemzeti Parkban. A Kirgiz-hegység örök jéggel fedett vonulatai között létrehozott nemzeti parkban 1 nap alatt is elérhető gleccserek „csikorognak alá” a szikrázó jégmezőkről. Időjárástól és látási viszonyoktól függően 5 órás könnyű túra, két pihenővel az elérhető gleccsernyelvekhez, menet közben az alapvető glaciológiai ismeretek áttekintése, illetve az Altáj – Tiensan rendszer vonulatainak topográfiai bemutatása. A fővárosba visszaérkezés után rövid városnézés annak legfontosabb látnivalóinál: Alatau tér, Manas emlékmű – a nemzeti újjászületés szimbóluma. Séta a Nemzeti Múzeumnál, majd a Fehér Ház (Kormányzati és parlamenti épület) környékén. Esti visszaérkezés a hotelbe.

Éj Biskekben

6. nap : A Selyemút emlékezete

Reggeli indulás a Kjünggöj („Napos”) –Alatau és a Zailijszki-hegység „közé préselt” Csong Kemin Nemzeti Parkba. Útközben fényképszünet a titokzatos, XI. századi Burana toronynál. Ismerkedés a toronynak valaha helyet adó, mára romba dőlt nagyváros, Balasagun múltjával. A torony körüli türk balbalok (kőszobrok) és középkori muszlim sírok fényképezése, történetek az itt áthaladó Selyemút néhai birodalmairól. Továbbhaladás a Ny-K irányú Csong Kemin völgy sűrű fenyveseibe.  Fotószünetek és rövid séták a 2.400 m magasságban kígyózó völgy legszebb pontjain. Látási viszonyoktól függően a Chok-Tal (4.770m) csoport hómezőinek fényképezése. Séták Shabdan és Tegirmenti szkíta kurgánjainál, majd a VII. századi türk település nyomainál. Vázlatos ismertető a Kr. e. VIII. – Kr. u. I. sz.-ig tartó szaka (szkíta) korról.  Időnktől és erőnktől függően túra a szállásunk körüli hegytetők valamelyikére, vagy fakultatív lovagolási lehetőség. Panoráma fotók készítése, majd közös vacsora, szkíta legendák meghallgatásával.

Éj a Csong Kemin völgyben

7. nap: A végtelen Isszik-kul; A Manasz világa

Reggeli indulás a „Mennyei hegyek párduc szeme” az óriás Isszik-kul tó északi partjára. (A Mennyei hegyek a Tien-san hun és kínai megnevezése). Megérkezés az Isszik-kul észak-nyugati partjára Balykcsi városánál. Fotószünet Pjotr Szemjonov Tiensanszki (1827 – 1914) a Tien-san első európai feltárója emlékművénél. A Kjünggöj -Alatau és a Terszkej („Árnyas”) – Alatau hófödte vonulatai közé ékelődött enyhén sós víztömeg a Titicaca után, a világ második legnagyobb magashegyi tava. Hossza 180 km, szélessége 60 km. Átlagos mélysége 270m, eddig feltérképezett legmélyebb pontja 668m (!). A lefolyástalan tó vizének só-koncentrációja a tengeri értékek 20%-a, partján több forró-vizes forrás fakad, így 1.606 m tengerszint feletti magassága ellenére sem fagy be. Az Isszik-kul több endemikus halfaj otthona, a tó teljes felülete, illetve partvidéke UNESCO bioszféra rezervátum. A történelmi idők folyamán a víz szintje több métert emelkedett. A mai partoktól nem messze számos szkíta települést „nyeltek el” a habok. Útközben ismerkedés a „Manasz” – „a sztyeppék Iliásza” mondavilágával. Délutáni megérkezés Csolpon-Ata városába. Ismerkedés Csolpon, a névadó – kék szemű kirgiz szépség – meséjével, majd látogatás a város feletti szkíta sziklarajzoknál. Fényképezés a 40 hektáros, kultikus kőmezőn, majd koraesti fakultatív fürdőzési lehetőség az óriástóban.

Éj az Isszik-kul északi partján

8. nap: Timúr Lenk vízalatti erődje; Karakol, határőrváros Kína határán

Reggeli után 1 órás fakultatív hajókirándulási lehetőség.

Továbbutazás az óriástó keleti csücskébe, menet közben ismerkedés Timúr Lenk, „az idők császára”

(1336-1406) Kína ellen tervezett hadjáratának történetével. Tüp-ben ismerkedés a legendás Vörös Völgy fővárosa, a víz alatti Csingu valós mondájával. A The Great Game – az orosz-brit gyarmati versengés korának áttekintése, a környék legfontosabb cári határőrvárosa, Karakol (Przewalsk) bejárása közben. Karakolt a cár rendeletére 1869-ben kezdték építeni az ide vezényelt orosz katonatisztek, szibériai kozákok és az ide menekült dungan-ok (mohamedán kínaiak). A fiatal városba számos tatár és ujgúr bevándorló is érkezett, így gyorsan igazi belső-ázsiai multikulturális teleppé vált. 1900-ban már 2 fűrészmalma, 3 sörfőzdéje és 7 szappangyára működött, faházai száma pedig meghaladta az 1.000-et. Séta a legszebb cári műemlékeknél: Szentháromság Ortodox Templom, Kínai Mecset. Látogatás a városi múzeumban, majd Nikolaj Michajlowicz Przewalski (1839 – 1888), a legendás hírű cári katonatiszt-felfedező emlékművénél. Ismerkedés Przewalski fantasztikus expedícióival, közös fotózással a nagy utazó sírjánál. Látogatás a Dzseti-Ogüz-szorosban (A Hét Bika-szoros) a különleges vörös sziklák és szirtek fotózásával. Esti visszautazás Karakol városába.

Éj Karakolban

9. nap: Almásy György (1867-1933) és Prinz Gyula (1882-1973) Turkesztán és a Tien-san magyar feltárói

Reggeli után utazás a festői Karakol-völgyben. A fenyvesek és a felettük csillogó hómezők fotózása. Ismerkedés Almásy György 1900.  és 1906. évi turkesztáni expedícióival, az itt készített, eredeti rajzok és fotók bemutatásával a „Vándor-utam Ázsia szívébe” című könyvéből. A Tien-san vonulatainak általános természetföldrajzi bemutatása Prinz Gyula munkái segítségével. (A DNy – ÉK irányban 2.500 km hosszan tornyosuló vonulatok a Himalája hegységképződési övezetének részét képezik, déli folytatásuk a Pamír, a délkeleti lábaknál pedig már a Takla-Makán sivatag húzódik. A „Mennyei-Hegyek” áthatolhatatlan természetes határt alkotnak Közép- és Belső-Ázsia között.) Prinz Gyula a környékről készített térképeinek megtekintése „Utazásaim Belső-Ázsiában” c. művéből. Átkelés Kazahsztánba a csak nyáron hó-mentes (csak ekkor járható)  Kegen határállomáson. 2 órás utazás Almatiba.

Éj Almatiban

10. nap: Búcsú a Mennyei-hegyektől

Reggeli után utazás az Ile Alatau Nemzeti Park (Ile Alataw Ulttig Baghi) járművel is megközelíthető vidékeire. Rövid séták Csimbulak sí-központjában, 2.300 m magasságig. Leereszkedés a Bolsaja Almatinka folyó völgyébe, majd haladás 2.500 m magasságig, a Nagy Almati-tó (Ozero Bolsoje Almatinszkoje) 4.000 m feletti csúcsokkal körbeölelt partjáig. Séta az álomszép, a gleccserolvadéktól halványkék tó partmenti ösvényein. A szigorúan védett tengerszem Almati víztározója, vize igazi magashegységi ásványvíz. A csodálatos panorámák, hófödte „piramisok” fotózása – búcsúzás a Mennyei-hegyektől. Délutáni visszautazás a hotelbe, koraesti érkezéssel. Búcsúvacsora.

Éj Almatiban

11. nap: Hazautazás

Kora reggeli utazás a repülőtérre. Elrepülés Isztambulba 5:40-kor. Átszállással megérkezés a Liszt Ferenc 2/B. terminálra déli 12:45-kor.

Részvételi díj 1 főre:	495.000,-Ft
Kötelező Baleset, Betegség és Poggyászbiztosítás:	köthető
Repülőjegy irányár illetékkel	190.000,-Ft
Belépők és nemzeti parki illetékek:	A részvételi díjban
Vízum:	75,-USD
Stornó biztosítás	köthető
Elvárt borravaló	50,-USD/fő
1 ágyas felár:	110.000,-Ft
Fakultatív lovagolás:	15,-USD/fő