Kazakisztán és Kirgizisztán – a Turáni-alföld és a Mennyei-hegyek országai

Felfedezőút a Hétfolyó és a Selyemút magashegységi világában 

Időpont:	2022. július 4-16.
Utazás:	Menetrendszerinti repülőjárattal; a helyszíneken különbusszal
Szállás:	3 csillagos szállodák, falusi vendégházak 2 ágyas szobáiban, illetve jurtákban
Ellátás:	Reggeli és vacsora
Létszám:	12  fő + 1 fő szakvezető+ 1 fő kazak és kirgiz házigazda

Magyar idegenvezetés Budapesttől – Budapestig, helyi kazak és kirgiz kísérővel

 „Ha kumiszt jössz kérni – ne rejtegesd a bögréd…” – kirgiz szólás

Kazakisztán: A 2.724.900 km2 területű (29 X magyarországnyi méret!) ország a rendkívüli felszíni és éghajlati változatosság földje. A Központi Tien-san 6.000 m magasság fölé szökő csúcsaitól – a Karagije mélyföld -132 m mély árkáig, az állandóan csapadékos tajgáktól és sziklahavasoktól – a sivatagok néma világáig – itt minden megtalálható. Óriási ország, a végtelen sztyeppe múltjával, páratlan ásványkincs vagyonnal. Ezúttal Zsetiszu (A Hétfolyó) vidékén nézzük meg, a “Kazak Grand Canyon” szurdokait, illetve az Éneklő Dűne homoktengerét.

Kirgizisztán: Az ország területe és tengerszint feletti magassága több mint kétszerese Ausztriáénak. 80.000 km2 vadon, félvadon található 3.000 m felett (!). A havasi legelők nomádjainak nyári élete alig változott valamit Dzsingisz nagykán kora óta. A Selyemút csodálatos magashegységi szakaszain ősi életformák és építészeti emlékek várják az erre tévedő látogatókat. Utazásunk végigjárja az Isszik-kul (Földünk második legnagyobb magashegységi tava) partjának legfontosabb látnivalóit, megközelítve a csodálatos Központi-Tien-san örök hóval és jéggel fedett vidékét. Tengri akarata szerint (jó látási viszonyok esetén) megpillanthatjuk lakhelyét, a Khan Tengri márványpiramisát.

 1. nap: Elrepülés Almatiba

Elrepülés Almatiba, Kazakisztán legnagyobb városába, menetrend szerint, a délutáni órákban. Útközben vázlatos áttekintés az „áttekinthetetlenül óriási” sztyeppei ország természetföldrajzáról, topográfiájáról. Ismertető a város néhai vadalma erdőségeiről, illetve aport alma ültetvényeiről, s hogy hogyan vált az „almák atyjává”, vagyis Alma-Atává.

Éj a repülőn

2. nap: Alma Atya városa…

Hajnali érkezés után utazás a hotelbe. Rövid pihenő déli 12:00 óráig.

Megismerkedés a számos alkalommal nevet változtatott metropolisz történetével, a Kr.e. VII. századi szkíta időktől – 1997-ig, amíg az ország fővárosa volt. Városnézés közben igaz mesék a Zailijszki Erőd építéséről, a szibériai kozákok betelepüléséről és Vernij (a város időrendben harmadik neve) 1854. évi átnevezéséről. Séta a Tudományos Akadémia épületénél, majd a Köztársaság téren. A Függetlenségi Emlékmű megtekintése. (Az állam szimbóluma a hópárduc hátán álló szkíta Altin Adam – vagyis Arany Harcos, Arany Ember.) Látogatás a Nemzeti Archeológiai Múzeumban. A több ezer arany pikkelypáncéllal díszített Altin Adam másolatának megtekintése, ismerkedés a szkíta kor leleteivel. A balbal–ok (sztyeppei kőszobrok, „kunbabák”) és a nomadizálás eszközeinek megismerése.  Áttekintő a sztyeppe ősi kazak sportjairól: Aranysas vadászat; Köböre / Kökpar tartuw; Lovasbirkózás / Awdarispaq; Súlyemelés / Salma iluw; Kamcsi eldobás / Qamsi tastaw; Lovasíjászat / Zambi atuw. Közös látogatás az óriási Központi Mecsetben, majd rögtön utána a fából épített Zenkov Katedrálisnál.  Koraesti feljutás felvonóval a Kök-Töbe hegyre, a város, illetve a délre tornyosuló jég- és hófödte Kjungoj-alatau fényképezése. Közös visszatérés a hotelbe.

Éj Almatiban

3. nap: Szkíta ősöktől – az űrkutatás koráig

Reggeli után utazás Talgar körzetébe, látogatással a Hunok Ethno Skanzenben. A bemutatók megtekintése, majd informális „tapasztalat-csere” és beszélgetés a házigazdákkal. Továbbutazás az Issyk Múzeumba, vázlatos ismertetéssel a hatalmas ország ókori (szkíta kor), illetve népvándorlás-kori (IV-X. század) nomád temetkezési helyszíneiről, s azok páratlan kincseiről. Közös látogatás a múzeumban. Hazaúton néhány szó Kazakisztán páratlan ásványkincs vagyonáról, az ultramodern épületcsodáiról, illetve a Bajkonuri űrrepülőtér működtetéséről.

Éj Almatiban

4. nap: Altyn-Emel Nemzeti Park (Altyn Emel Ulttig Baghi) – sztyeppei határokon

Reggeli után indulás keletre, az Altyn-Emel Nemzeti Park vidékére. Kapcsagajnál átkelés az óriásharcsák folyóján, az Ilin. A Balhas-tóba ömlő folyó néhai – és mai faunájának vázlatos bemutatása, külön tekintettel a 2017-ben elindított Turáni (Kaszpi) tigris visszahonosítási programra. (A tervek szerint 2025-ben engedik szabadon az első tigriseket az Ili-Balhas Rezervárumban.) Szerencsés esetben az egyedülálló, arid (félsivatagi) vadállomány fotózása… (pl: jieran gazella; kulán /vadszamár/; taki /vadló/; arkhar juh; bukhara szarvas). Haladás az Ili-ből felduzzasztott Kapcsagaji-tó északi partján. Menet közben kitekintéssel a kazak léptékkel „karnyújtásnyira lévő” szomszédos területek, a Dzsungár-alatau, illetve az azon is túl lévő Dzsungária és Ujgurisztán természetföldrajzára.   A 4.600 km2 területű Altyn-Emel Nemzeti Park neve mongol eredetű, magyar fordítása: „Arany Nyereg”. A legendák szerint Dzsingisz kán seregei itt vonultak keresztül Közép-Ázsia meghódításakor, s a lemenő nap fényében, aranyszínben táncoló, elsárgult fűvel borított hegyhátakra tekintve a nagykán egy óriási arany nyereghez hasonlította őket. Látogatás az Éneklő dűnéknél. Felkapaszkodás a mozgó homokdűnék egyikére vagy másikára, a sivatagi- és hegyi panorámák élvezetével. Vacsora és szállás egy vendégházban az Altyn-Emel Nemzeti Parknál.

Éj az Altyn-Emel Nemzeti Parknál

5. nap: A Csarin-kanyon; a Jenyiszej kirgizek vándorútja

Utazás „Kazakisztán Grand Canyonja” a Csarin-kanyon irányába.  Séta a helyenként 300 m mélységű kanyon peremén, rövid pihenőkkel a legszebb kilátópontoknál. A 2 km hosszúságú Kastélyok-völgye  hihetetlen sziklaformációinak fényképezése. Délutáni utazás a kirgiz határra, áttekintéssel a Qırqız bodun (Kr.e. 539 – 1219) vagyis a Jegyiszej kirgizek törzsszövetségeinek másfél ezerévnyi történetéről, vándorlásairól. Megérkezés Kirgizisztánba a Karkara-völgyben. Rövid fotószünet a titokzatos Santash kurgán kőhalomnál, okfejtésekkel, hogy vajon Dzsingisz kán (1206-1227) vagy inkább Tamerlán (1370-1405) lovas hadseregei hordhatták-e ide a megszámlálhatatlan mennyiségű lecsiszolt követ. Utazás Karakolba, a mai modern Isszuk-kul Régió, Kirgizisztán legkeletibb és legvadregényesebb tartománya „fővárosába”. A város a XIX. században a legfontosabb kiindulópont volt Kelet-Turkesztán területeire, lakossága a kirgizeken kívül tatárokból, üzbégekből és betelepült dunganokból, valamint oroszokból-ukránokból áll. Néhány fordulatos történet a cári szolgálatban állt Nikołaj Michajłowicz Przewalski (1839 – 1888) expedícióiról, illetve a Great Game „magashegységi játszmáiról” (Tibet, Pamír).

Éj Karakolban

6. nap: Almásy György (1867-1933) és Prinz Gyula (1882-1973) Turkesztán és a Tien-san magyar feltárói

Reggeli után utazás a Turuk-hágóra (3.360 m). A fenyvesek és a felettük csillogó hómezők fotózása. Ismerkedés Almásy György 1900. és 1906. évi turkesztáni expedícióival, az itt készített, eredeti rajzok és fotók bemutatásával a „Vándor-utam Ázsia szívébe” című könyvéből. A körülöttünk tornyosuló Központi Tien-san vonulatainak „térképezése” a terepen, Prinz Gyula „Utazásaim Belső-Ázsiában” c. művének segítségével. (A DNy – ÉK irányban 2.500 km hosszan tornyosuló vonulatok a Himalája hegységképződési övezetének részét képezik, déli folytatásuk a Pamír, a délkeleti lábaknál pedig már a Takla-Makán sivatag húzódik. A „Mennyei-Hegyek” áthatolhatatlan természetes határt alkotnak Közép- és Belső-Ázsia között.) Aláereszkedés a Száridzsaz folyó völgyébe.

Felhőtlen időjárás esetén az óriási Inilcsek gleccser és a Khan Tengri (7.010 m) márványpiramisának fényképezése. 

Panoráma napunk utolsó állomása a Chon-Ashuu (3.795 m) átjáró. Esti visszaérkezés Karakolba.

Éj Karakolban

7. nap: A Hét Bika szikláinál; Végtelen Isszik-kul

Reggeli után látogatás a bazárban, majd a Dungan Mecsetben. Séta a szögek nélkül, fából készített székesegyháznál, majd indulás a Dzseti-Ogüz-szoroshoz (Hét Bika-szoros). A különleges vörös sziklák és szirtek (szerencsés esetben kerecsen sólymok, esetleg szirti sasok) fotózása, rövid sétákkal. A déli órákban megérkezés a „Tien-san párduc szeme” az óriási Isszik-kul tó déli partjára. A Kjünggöj-Alatau és a Terszkej–Alatau hófödte vonulatai közé ékelődött enyhén sós víztömeg a Titicaca után, a világ második legnagyobb magashegyi tava. Hossza 180 km, szélessége 60 km. Átlagos mélysége 270m, eddig feltérképezett legmélyebb pontja 668m (!). A lefolyástalan tó vizének só-koncentrációja a tengeri értékek 20%-a, partján több forró-vizes forrás fakad, így 1.606 m tengerszint feletti magassága ellenére sem fagy be. Az Isszik-kul több endemikus halfaj otthona, a tó teljes felülete, illetve partvidéke UNESCO bioszféra rezervátum. A történelmi idők folyamán a víz szintje több métert emelkedett.

Utazás a Barszkún-völgyben a Hópárduc könnyek vízeséshez, majd rövid séták a legszebb kilátópontoknál. Koraesti megérkezés jurta-táborunkba, közvetlenül a tó partján.

Éj jurtában az Isszik-kul partján

8. nap: Berkütcsik tudománya; Hogyan készül a jurta?

Reggeli után látogatás egy jurta készítő műhelyben, rövid betanulási lehetőséggel. Vezetés felfelé a Terszkej-Alatau magashegységi sivatagába, amíg az útviszonyok megengedik. Aláereszkedés a Skazka kanyon (Tündérmese kanyon) valószínűtlenül vöröses – sárgás völgyébe, könnyű túrával. Látogatás egy berkütcsinél, vagyis kirgiz aranysas vadásznál. „Bevezetés” a sassal történő vadászat tudományának alapjaiba – majd rövid bemutató.    Visszautazás a jurta-táborunkba. Strandolási lehetőség, majd közös vacsora.

Éj jurtában az Isszik-kul partján

9. nap: A Szong-köl égi legelői; A magyar keletkutatás hagyománya

Egész napos utazás az érintetlen, 3.016 m magasan lévő Szong-köl tóhoz. Útközben betekintés a magyar keletkutatás hagyományába, néhány méltán nagyhírű tudós és utazó életútjának igaz meséin keresztül:  Kőrösi Csoma Sándor; Vámbéry Ármin; Bálint Gábor; Zichy Jenő és Széchenyi Béla expedíciói.  „Felkapaszkodás” a Szong-köl legelőire, útközben fotószünetekkel a legszebb panorámapontokon és a legkíváncsibb jakcsordák közelében…

A Szong-köl mérete 29 X 18 km. Az átlagosan „csak” 10 m mély tó körül nagyszerű nyári legelők zöldellnek, több tucat nomád közösséggel és jurta táboraikkal. Jurtáink elfoglalása, kipakolás, s közben modern életünk magunk mögött hagyása legalább erre a kis időre…

Éj jurtában a Szong-köl partján

10. nap: Egy nap 1500 évvel ezelőtt…

Reggeli után séták, fényképezés és pihenő a csodálatos havasi legelőkön.

Napi programok:

Közös látogatás a Tash Tulga köveknél, majd egy félnomád családnál. A táborunkba visszatérve

1./ részvételi lehetőség a ménesek és a nyájak körüli napi munkában

2./ 3 órás lovaglás a tó körül, gyakorlati ismerkedés a hagyományos lószerszámokkal

3./ közös nomád ebéd

Ismerkedés a lovak kiemelt szerepével a hagyományos kirgiz kultúrában, illetve a világ egyik utolsó félnomád népességének mai életkörülményeivel. A kumisz receptjének megtanulása, majd kumisz és joghurt kóstoló. Betekintés a nagyállattartó életformába, párhuzamok keresése a honfoglaló magyarság lovas-kultúrájával, Dr. Kun Péter „A szelek szárnyán” című munkája alapján. Este hagyományos kirgiz vacsora, majd éjszakába nyúló tábortűz.

Éj jurtában a Szong-köl partján

11. nap: A Moldo Ashuu panorámái; A Khoqand Khānligi emlékezete

Rövid vezetés a festőien szép Moldo Ashuu-hágóhoz. A végtelen panorámák élvezete, majd utazásunk megkezdése Kocskor városába. Utazás közben néhány történet a néhai Kokandi Kánság (1706 – 1876) időszakából, illetve, hogy hogyan vált a terület orosz gyarmattá.Kocskorba érve látogatás egy nemezkészítő kisüzemben, s a bazárban. Megismerkedés vendéglátóinkkal, majd közös vacsora.

Éj Kocskorban

12. nap: A Selyemúton; Biskek „A Hegyek alatti hely” vagy „Kumiszkeverő”

Látogatás a titokzatos, XI. századi Burana toronynál. Ismerkedés a toronynak valaha helyet adó, mára romba dőlt nagyváros, Balasagun, a néhai török Karahánida Kánság (840-1212) volt fővárosa múltjával. A torony körüli türk balbalok (kőszobrok) és középkori muszlim sírok fényképezése, történetekkel a valaha itt áthaladó Selyemút hajdan volt zsibongó életéről. Továbbutazás Biskekbe. A város neve a szogdiai „peshagagh – A hegyek alatti hely” vagy a türk „kumiszkeverő” kifejezésből ered… Mindkettő jogosságáról azonnal meggyőződhetünk, amint a főváros főteréről is elénk tárulnak a Kirgiz-Alatau 4.500 m magas vonulatai – vagy kóstolót tartunk a megannyi kumisz árus egyikénél.  Biskek lakosságszáma ma megközelíti az 1.000.000 főt. Az első üzbég vályog-erődöt csak 1825-ben építtette Kokand kánja, a Tien-san felé tartó karavánok védelmére. A cári csapatok 1862-ben foglalták el a vidéket, majd a Csuj-folyó termékeny völgyének megművelésére orosz telepeseket telepítettek le. Megérkezés után közös fővárosnézés: Alatau tér, Manas emlékmű – a nemzeti újjászületés szimbóluma, Fehér Ház (Kormányzati és parlamenti épület) és környéke. Rendelkezésre álló időtől függően látogatás a Nemzeti Múzeumban (a néprajzi és őstörténeti kiállítás megtekintése). Közös búcsúvacsora és kirgiz folklór program. Felkészülés a másnap hajnali hazaindulásra.

Éj Biskekben

13. nap: Hunnia felé

Éjszakai utazás a repülőtérre. Elrepülés Isztambulba 2:25-kor. Átszállással megérkezés a Liszt Ferenc reptérre reggel 8:10-kor.

Részvételi díj reggeli és vacsora ellátással	769.000,-Ft
Baleset, Betegség és Poggyászbiztosítás	köthető
Repülőjegy irányár illetékkel	270.000,-Ft
Belépők	A részvételi díjban
Stornó biztosítás	2,2%
Elvárt borravaló	4,-USD/fő/nap
1 ágyas felár 6 éjszakára	210,-USD

Kazak vízum: 60,-USD/fő

Figyelem!

Zárt túracipő, fürdőruha, naptej, napszemüveg és fényvédő kalap hozatala hangsúlyozottan ajánlott. A Tien-san 3.000 m feletti területein akár téli hideg is előfordulhat – így esőkabát és egy öltözetnyi meleg ruha hozatala is javasolt.