A Pantanal a világ legnagyobb trópusi mocsárvidéke (kiterjedése az esők mértékétől függően 140–170 ezer négyzetkilométer), főként Brazília Mato Grosso és Mato Grosso do Sul államaiban, kisebb részben pedig Bolívia és Paraguay területén. Az itt élő jaguár pedig nem csak az Újvilág legnagyobb macskaféléje, hanem rokonait, tehát a tigrist és az […]
Montenegró ismeretlen vidéke az Albán-Alpokban A mai modern Montenegró, s egyben az egész Balkán-félsziget egyik legeldugottabb magashegységi tája Gusinje és Plav (albánul Gucia és Plavë) vidéke, a montenegrói-albán koszovói hármashatáron tornyosuló Albán-Alpokban. Napjainkig is kiépítetlen, a turisztikai fejlesztésekből “kimaradó” országrész – pedig itt magasodnak a “Fekete-hegyek országának” (Montenegró nevének jelentése) […]
A Kaçkar-hegység égi legelője Az itt készült fotók, filmek megtekintésekor senki sem gondolja, hogy azok törökországi helyszínt mutatnak. A kanadai Sziklás-hegység vagy a Magas-Kaukázus eljegesedett, erőteljesen csipkézett gerinceire, tájaira tippelnek a legtöbben, ha megkérdezik, miféle – honnan való magashegységi hangulati képeket, jeleneteket látnak. Átütő a meglepetés, amikor kiderül, hogy mindez […]
A Madeira-szigetek második lakott tagja a „Szent Kikötő” (Porto Santo jelentése portugálul) korábban nem csak 9 km hosszúságú, meseszép aranyhomokos óceáni strandja és erőt adóan napos időjárása miatt volt ismert Európában. A mai szubtrópusi nyaralóparadicsom volt valaha a portugál földrajzi felfedezések korának egyik első óceáni bástyája, majd a cukornádtermesztés,- és abból adódó vagyonok és vagyonosok szigete. Nem meglepő tehát, hogy itt még a mai napig is elevenen élnek Tengerész Henrik (1394-1460) expedícióinak sztorijai és sokan úgy beszélnek Kolumbusz Kristófról (1451-1506) mintha személyes ismerősük volna… Mintha a sziget, de talán Földünk legismertebb felfedezője csak átmenetileg lenne távol Vila Baleirán lévő, takaros fővárosi házától. Ahogy tavaly, úgy az idei évben is (2024) szeptember 19-22. között ünneplik meg Kolumbusz „megérkezését” a Cais do Porto Santo nagymólójánál.
Anatólia különleges tájain Közép-Anatólia, Törökország, sőt egész Délnyugat-Ázsia egyik legkülönlegesebb tája a Göreme Nemzeti Park és környezete. „Megmagyarázhatatlan” felszínformák, elképesztő színek, „más bolygókra illő” kanyonok és sziklafalak szinte szürreális világa. 1985 óta Göreme Nemzeti Park és Kappadókia Sziklaépítményei néven bejegyzett UNESCO világörökségi helyszín, ami évezredek óta lakott terület, s egyben […]
Észak-Írország északi párkánya Antrim-megye partvidéke még az észak-írországi „emelt tájesztétikai mértékek” szerint is rendkívül gazdag festői látnivalókban. (Antrim jelentése: magányos gerinc, vagy magányos párkány.) Az Ír-tengert és az Atlanti-óceánt elválasztó Északi-csatornába (North Channel) szakadó méregzöld hegyek északi végpontja a Carrick-a-Rede Függőhíd. Fantasy és mesefilmekbe illő táj… emberi szó nem is […]
Az Alaszka déli partjainál nyújtózkodó Kenai-félszigetről, Széchenyi Zsigmond Alaszkában vadásztam című könyvéből hallhattak először a magyar olvasók, mint ahogy a part menti vizek legendás teremtményeiről, a tengeri vidrákról (Latax lutris[1]) is. A világ legértékesebb prémjét, a Kamtschatkabiber-t „adó” állatok Széchenyi utazásának korára (1935) már teljesen eltűntek, a XIX. századi luxus […]
Orbán Balázs (1829 – 1890) író, néprajzi gyűjtő, a magyarországi fotózás egyik megteremtője. Élete és munkássága sokak előtt ismert, elsősorban pótolhatatlan értékű, A Székelyföld leírása… c. monográfiájának köszönhetően. Erdélyben, s különösképp Székelyföldön járva alakja, munkássága „kikerülhetetlen kulturális örökség”. Sorsa kalandosabb, fordulatokban gazdagabb volt bármely Jókai, Karl May… vagy Dumas regény kitalációinál. Ő lehetett az első székely-magyar, aki (anyai öröksége révén) bejárhatta az Oszmán Birodalom számos anatóliai, sőt afrikai vidékét is. Láthatta Ciprust és a mai görög szigetek sokaságát, megmászhatta az egyiptomi piramisokat, hajózhatott és fürdőzhetett a Níluson vagy a Holt-tengeren… A Szaharától – az Ararát hegyéig tartó többéves vándorútján eljutott Bursába, a Selyemút mesés hírű városába is. Bursába, vagy, ahogy a múlt korokban emlegették, Hüdavendigar (Isten ajándéka) városába. Keleti élményeit, tapasztalatait fiatal hevülete ellenére apadhatatlan szorgalommal és máig élvezhető stílusban vetette papírra. „Utazás Keleten” c. műve 1861-ben jelent meg Kolozsváron. A magyar közönség ettől kezdve, s neki köszönhetően nyerhetett bepillantást Bursa – „Isten ajándéka” és a felette tornyosuló Uludağ magashegységi világának titkaiba.
A Vatnajökull jégmező óceáni „kijárata” Európa legnagyobb jégmezője, az irdatlan méretű Vatnajökull (7.900 km2!) az Atlanti-óceán partjához érve is „gondoskodik” az egyedülálló, szinte sci-fi szuperprodukciókba illő tájképi környezetről: A Breiðamerkurjökull megdöbbentő méretű gleccsernyelve (ami leginkább egy jégből préselt, félezer méterre tornyosuló, végtelen erődfalnak tűnik) megállíthatatlanul vési a jelenleg 18 km2 […]
A török világutazó Baranya-megyében Derviş Mehmed Zillî (1611 – 1684), a török világutazó, udvari szpáhi – majd „nyugdíjba vonulása után” szúfi „élménybegyűjtő” – korának igen különleges személyisége volt. Már fiatalon is fejből idézte a Koránt, majd kijárhatta az Oszmán – Birodalom legjobb iskoláit, ahol az iszlám tudós papok (ulemák) között tanítványból […]
