Carrick-a-Rede Függőhíd

Észak-Írország északi párkánya

Antrim-megye partvidéke még az észak-írországi „emelt tájesztétikai mértékek” szerint is rendkívül gazdag festői látnivalókban. (Antrim jelentése: magányos gerinc, vagy magányos párkány.) Az Ír-tengert és az Atlanti-óceánt elválasztó Északi-csatornába (North Channel) szakadó méregzöld hegyek északi végpontja a Carrick-a-Rede Függőhíd. Fantasy és mesefilmekbe illő táj… emberi szó nem is adhatja vissza nagyszerűségét, örökkön változatosságát. Egy 60 millió éve történt vulkáni kataklizma és az óceánból megélni próbáló halászok küzdelmes életére emlékeztető építmény összességének varázsa az itt elénk táruló tájkép. A Carrick-a-Rede Függőhíd egyszerre Észak-Írország legészakabbi „kontinentális” pontja, innen közelíthető meg a Rathlin-sziget, az ország legészakabbi szigete és innen látható tiszta időben a legszebben Skócia nyugati partjainak szigetvilága is. Bármerre is nézzünk, vagy induljunk innen… mindenfelé csak festői vidékeket tartogat számunkra a látóhatár.   


 Észak-Írország legészakabbi pontja

Carrick-a-Rede kialakulása

Carrick-a-Rede vagy Carrickarede szigete (mindkét írásmód helyes) egy, az óceán vizéből kiemelkedő vulkáni dugó, vagy vulkáni nyak. Úgy 60 millió évvel ezelőtt egy óriási vulkánkitörés rázta meg,- majd ezt követően egy folyamatos vulkáni tevékenység alakította a vidéket. A vulkáni hamu, illetve óriási bombák tufákká és explóziós breccsa tömbökké formálódva színesítették a döntően bazaltos felszíneket. A sziget egy néhai vulkáni kürtő (nyílás) csatornájában megmaradt dolerit tömb, ami körül lekopott, a többi puhább, kevésbé ellenálló vulkáni kőzet. Az évmilliókon át tartó erózió energiáit az Atlanti-óceán víztömegei, illetve az állandóan változó és változékony időjárási elemek biztosították. A mai, minden ízében festői partvidék is az elemek titáni erejű „játszótere”. Az Atlanti-óceán és az Ír-tenger közötti Északi-csatorna igen erőteljes áramlatai, a Golf-áramlat óceáni víztömegei, az Antrim-hegység közvetlen óceánparti vonulatai és szirtjei… mind-mind hozzájárultak- és hozzájárulnak a rendkívül változatos táj, s talán annál is változatosabb időjárás alakulásához.

A Carrick-a-Rede Függőhíd születése

A helyi turisztikai kiadványok közlései alapján az 1600-as évek második feléig lehet visszavezetni az itt kiveszített függőhidak történeteit. Valószínű, hogy korábban is létezhettek, „de csak” a kb. 370 évvel ezelőtti időkből maradtak régészeti leletek, illetve ellenőrizhető információk. Lazachalászok voltak az építők, akik életveszélyes körülmények között „kapaszkodtak be” a vulkáni szigetre, a közeli Bann,- illetve Bush folyókba ívni visszatérő lazacok igen közkedvelt és igen jól jövedelmező rózsaszín húsáért. A nyílt tengerre kifutó halászhajók legénységének élete minden percben hajszálon függött – így az életveszélyes függőhídon való kapaszkodás csak egy új formája volt a mindennapokkal járó, állandó veszélyes üzemnek. Viharba kerülni a nyílt Atlanti-óceánon… vagy a mélybe zuhanni a Carrick-a-Rede sziklafalairól… ugyanúgy a Paradicsom meleg sárga fénnyel nyíló nagykapujához vezethettek.

A lazacfogás zsákmánya egészen az 1960-as évekig jónak volt mondható, napi min. 300 egyed is kerülhetett a halpiacra induló kosarakba.

Az átlagemberek által is járható (túlélhető) függőhíd építésének ötlete az 1990-es években fogalmazódott meg. 2000-ben nyílt meg az első turisztikai „közhíd”, amit azután 4 év elteltével átépítettek, a különböző baleset- és életvédelmi szempontok figyelembevételével. A mai, immár mindenki számára biztonságos függőhidat 2008-ban adták át, ezt már csak egy 2017-2018. évi felújítás követte. A jegyeladási statisztikák alapján, 2018-ban, az újranyitás után 475.736 látogató sétált át a hídon oda-vissza. Pánikroham és hajós evakuálás nélkül, harmonikus rendben, a hullámok nyugodt ringatózása közepette. (A hidat a téli viharok idejére lezárják.)


Sorban állók a Carrick-a-Rede Függőhíd felett

a

A festői északi párkány

Carrick-a-Rede szigetéhez és függőhídjához csak néhány perc távolságra fekszik Ballycastle kikötője, ahonnan rendszeres hajójárat „ingázik” a 141 lakosú Rathlin-szigetre, Észak-Írország legészakabbi pontjára. A sziget közelségének és az állandó közlekedési kapcsolatnak köszönhető, hogy ezt a partszakaszt nevezik Észak-Írország legészakabbi pontjának, annak ellenére, hogy néhol a nyugatra lévő szirtek valójában északabbra nyújtózkodnak.

Néhány órányi, a partvonalon tett séta után szívdobogtató gyanú erősödik a túrázóban: Lehet, hogy itt nincs is nem festői részlet, vagy tökéletes horizont?

Antrim-megye partjai teljes egészében az Antrim Coast and Glens National Landscape és /vagy a Causeway Coast Area of Outstanding Natural Beauty tájképileg védett, kiemelkedően gyönyörű vidékéhez tartoznak. Itt nincs egyetlen méter partszakasz sem (!) ami nem lenne védett, függetlenül attól, hogy az Ír-tenger, az Északi-csatorna, vagy épp az Atlanti-óceán partjait járjuk.


Antrim óceánpart


Kilátás Carrick-a-Rede szigetéről az észak-ír partokra

Kép és szöveg: Gőgös Norbert