Közép-, Belső-, és Észak-Ázsia

Időpont: 2025. augusztus 2-15. Nyugat-Tibet, a „Hágók Birodalma” semmihez sem hasonlítható, különleges vidék, a Karakoram-hegylánc és a Magas-Himalája vonulatai között. Ladakh káprázatos felszínformái, kristálytiszta csillagos égboltja, lelassult életritmusa, a helyiek napcserzette arcára írott sorsa, a buddhizmus „égi mentsvárai” annyira különlegessé teszik a vidéket, hogy minden szerencsés embernek látnia kellene, legalább egyszer életében. A mitikus Sangri-lá magyar vonatkozása, hogy itt élt és alkotott Csilengi Dásza, „az európai tanítvány” – ahogy mi ismerjük, Kőrösi Csoma Sándor - őshaza kutató, a tibetológia megalapítója… A Ladakhtól nyugatra fekvő Kasmír-völgy India természeti ékköve. A mogul uralkodók által csak „Földi paradicsom”-ként szeretett országrész évszázadok óta a hűs nyári felüdülést jelentette India maharadzsái-, uralkodói számára. Kasmír nyári fővárosában, Srinagarban építették fel függőkertekkel és szökőkutakkal teli csodálatos nyári palotáikat, melyeknek már évszázadokkal ezelőtt is világszerte a csodájára jártak. De a megannyi építészeti remek mellett sem szabad megfeledkeznünk a máig virágzó kasmíri háziiparról, a szőnyegszövő műhelyekről és a pasmina sálakat készítő mesterekről sem – akiket meglátogatva megkérdezhetjük: Itt megállt az idő Kőrösi Csoma korában?

Időpont: 2026. jún. 23 – júl. 4. A néhai Nyugat-Turkesztán végtelen sztyeppéire és magashegységeibe visz expedíciónak is beillő kiscsoportos utazásunk. A XIX. századi magyar turanisták, keletkutatók- és utazók (hogy csak néhány nevet említsünk: Vámbéry Ármin; Berzenczey László; Almásy György; Prinz Gyula; Stein Aurél)    legtöbbször felemlegetett, „leginkább áhított” tájaira - ahol csak lehet, a méltán nagyhírű szerzők nyomán. Utazásunk során megelevenednek Közép-Ázsia néhai lovas-nomád birodalmainak máig emlegetett meséi, és szemtanúi, sőt részesei lehetünk a félnomád életmód irigyelten természet közeli pillanatainak.

Időpont: 2026. augusztus 14-22. Falak, betonba fullasztott terek, acéllal és üveggel takart horizontok között éljük mindennapi életünket. Táplálékaink tartósítószerekre épülnek, ízük kemikáliai adalékanyagokból születik. Modern világunk fő-elemévé vált a műanyag, sokan közülünk már csak virtuálisan élik meg emberi kapcsolataikat. Monitorok előtt ülve, okos telefonokat nyomogatva, mesterséges fényben járva nézegetjük az önmegvalósítást ígérő termékeket.  Nem mindig volt ez így. Nem mindenhol van ez így.(!) Mongólia Földünk egyik utolsó helye, ahol a romlatlan természet és a vele összhangban élő pásztorok világát, a végtelen sztyeppét járva fellélegezhetünk: Él még Földanya és legelőillatú ereje. Városlakó! Ölebet, kutyakozmetikát, hullámos papagájt vagy metrómegállót itt ne keress! Mert farkasokat, kőszáli sast, félvad csordákat és vágtató méneseket fogsz találni – a határtalan kék ég alatt.

Időpont: 2026. aug. 28 - szept. 8. Irdatlan távolságok, térben és időben. Az ókori Hvárezm, Baktria, vagy Szogdia emlékei, a pártus,- és türk birodalmak idő előtti fejezeteinek és a Selyemúton vonuló karavánok régmúltba invitáló történeteinek vég nélküli vidéke.  Közép-Ázsia (ahogy régen mondták Nyugat-Turkesztán) két országa együttesen majdnem egymillió km2. (!)A Kaszpi-tenger medencéjétől  - a Tiensan állandóan felhőbe és hóba takarózó hegyeiig… s közöttük a hatalmas Kizil-kum és Kara-kum sivatagok száraz sztyeppéin,  dűnéin - birodalmak, emirátusok, kánságok követték egymást - a török-perzsa építészet remekeit,- vagy éppen a nomád türkmén törzsek páratlan lovas-kultúráját hátra hagyva. Utazásunk az UNESCO világörökségi helyszínek hosszú sorát (Szamarkand; Buhara; Khíva; Konya-Ürgencs; Nissza) végigjárva kalauzol ezen a két hatalmas országon át. A magyar turkológia,- és keletkutatás néhány kimagasló alakjáról is ejtenünk kell néhány szót – hiszen ide vezetett expedícióik, utazásaik egyetemes értékeket, tudástárat eredményeztek. Előttünk járt pl. Vámbéry Ármin; Ónody Bertalan; gróf Zichy Jenő; Szentkatolnai Bálint Gábor; gróf Almásy György, vagy Stein Aurél is, hogy csak néhányukat említsük. Üzbegisztán talán Földünk egyik legelzártabb országa – Türkmenisztán meg mindenképp. Mi lehet bennük a közös? A mindennapi pozitív meglepetések kapcsán felmerülő kérdés: Hogy-hogy csak ilyen keveset hallani róluk – amikor ennyi látnivalójuk van?

Időpont: 2026. szeptember 10-24. Tibet déli határain, a Himalája legtermékenyebb völgyeiben és medencéiben két Buddhista királyság alattvalói élhették a „Shangri-La” világtól elzárt nyugalmát. Szubtrópusi őserdőkből induló útjaik a felhők fölé érve az ismeretlen jégmezőkig vezettek, erődjeik, templomaik, kolostoraik inkább a mesék világába tartoztak – mintsem az „alsó világ” zsúfolt, zajos mindennapjaihoz. Szikkim és Bhután legendás uralkodóiról, a Dharma-királyokról vagy Csogyalok-ról, illetve a Sárkány királyokról vagy Druk Gyalpok-ról mindenki hallott valamit Európában… de hogy országaik milyenek is lehetnek, arról inkább csak képzetek és ábrándok léteztek csupán, egészen a XX. századig.  Ha talán legutoljára is a Földön – de a Himalájába is megérkezett a modernizáció, a globális változások kényszere, az India és Kína, valamint a „két óriás” politikai rendszere közötti versengés korszaka. Miközben mindkét ország a Tibeti kultúra és a tibeti buddhizmus mentsvárává vált, „ragaszkodásuk a fejletlenséghez” váratlanul különleges gyümölcsöt is érlelt: Máig szinte érintetlen védett területek, nemzeti parkok, meseszép tájak várják az ide érkező öko-turistákat és természetjárókat. Szikkim „a Kancsendzönga (8.586 m) otthona” mára indiai állammá vált – míg a Bhutáni Királyság napjainkban is a Himalája egyetlen szakrális monarchiája. Jó-szomszédok. Elbűvölő magashegységi vidékeken megosztozva.

2026. szeptember 19 – október 1. Földünk egyik legpáratlanabb természeti környezete és mérnöki csodája, annak legmagasabb szilárd burkolatú nemzetközi főútja, az összességében 1.300 km hosszan kanyargó Karakoram Highway (Karakoram főút).  A Himalája, a Karakorum és a Hindukus hegyláncainak találkozásánál épített útvonal Pakisztánt köti össze Kínával, különösen pakisztáni szakasza (Gilgit-Baltisztán) ami leginkább elbűvölő.  A sivatagos aranyló völgyek,- a végtelen örök hó és jég birodalma,– és a türkizkék tavak egymást követő ritmikusságában utazni olyan, mint egy útifilm szereplőjévé válni.  A modern útburkolaton haladva az időtlenül ősi falvakat és erődöket látni, tulajdonképpen időutazás is.   A „Mogulok Lahore”-jéből indulva Iszlámábád fővárosán keresztül lépünk át a Gilgit-Baltisztánba, ahol a Nanga Parbat (8.126) és jeges uralkodótársai néznek le ránk, mindig közel haladva a róluk aláereszkedő óriás gleccserekhez. A lírai leírásokkal méltatott Hunza-völgytől egészen a Khunjerab-hágó (4.693 m) vidékéig emelkedünk, jakokkal osztozva a felhők feletti világ látványában. Több mint 2 évezreden át itt vezetett ősi Selyemút nyomvonala is, így kikerülhetetlen, hogy utunk során többször is felemlegessük a valaha itt élt, itt dolgozó és kutató Stein Aurél (1862-1943) érdemeit, megemlékezve máig élő szellemi-lelki hagyatékáról. A mogul mecsetek és brit kollégiumok városától (Lahore – City of Colleges) – Baltit időtlen magashegységi erődjéig, vagy a Fairy Meadows (Tündérrétek) Nemzeti Park égi kertjeiig eljutva minden pirkadattal új élmények várnak ránk – a Karakoram Highway bűvöletében.

2026. október 5-16. és 2026. november 9-20. A semmihez nem hasonlítható Himalája, „A hó hazája.” 2.400 km hosszan kígyózó, egekig tornyosuló hegységrendszer, ott, ahol az Indiai szubkontinens Eurázsiának „gyürkőzik”. Több, mint 100 db (!) 7.200 m magasság feletti hó- és jégfedte hegycsúcs, megközelíthető völgyeiben ősi népcsoportok, nyelvek, szokások sokaságával. Földünk talán legelzártabb, s egyik legszegényebb területe – mégis globálisan ható vallási és filozófiai értékekkel. Az Indus, a Gangesz, a Brahmaputra kultúráinak forrása, Buddha, a hinduizmus, a szikh vallás és a keleti bölcselet szülőhelye. Itt formálódott Nepál… valamikor az írott idők kezdetén. Az ország, aminek szinte teljes területe „A hó hazája” birodalmába esik. Körutazásunk az európai (nyugati) ember kísérlete, hogy Nepál legkülönlegesebb látnivalóinak bejárása közben – megértsen valamit a Himalája sokszínűségéből, s az itt lakó emberek, kultúrák sorsából. Kísérlet, az összehasonlíthatatlan természeti környezet behatározására. Lehetőség a 8.848 m magas Mount Everest/ Csomolungma/ Sagarmantha (Földünk teteje), vagy az Annapurna (8.081 m) – repülőről, helikopterről történő megtekintésére, és közben a tibeti, mongol, valamint hindu szellemiség szülőhelyének „kifaggatására”. Sok gyaloglással, s közben elmélkedési lehetőséggel – hiszen a gyalogló ember mindig többet lát…