Európa rejtett kincsei

Időpont: 2025. május 9-16. A Balkán-félsziget talán legeldugottabb, legtitokzatosabb zugaiba vezet utazásunk, Észak-Macedónia és Koszovó magashegységi világába. A Šar-hegység (Malet e Sharrit) jégvájta falaitól az Albán-Alpok járhatatlan vonulatain át, a Galičica Nemzeti Park mindig friss havasi legelőinek legtetejéig. A tengernyi méretű tavak sorában a Mavrovsko,- az Ohridi,- és a Preszpa-tavak azúrkékjét is élőben láthatjuk, sőt… akár lábmártóztatásra „tesztelhetjük”. Gorë ismeretlen platóin, a Korab (2.764 m) árnyékában, az észak-macedón – koszovói - albán hármas határon piknikezünk (tarisznyából). Az egyedi kulturális látnivalók terén is „mélyre ásunk”: a két főváros (Szkopje és Pristina) tüzetes bejárása mellett olyan UNESCO világörökségi helyszíneket is megismerhetünk – vagy újra láthatunk, mint Ohrid,- vagy Prizren óvárosa. És végül kettő hívogató név a meglátogatásra váró „kulturális gyémántok” sorából: Bigorski Kolostor (az Első bolgár birodalom X. századi ereklye gyűjteménye); Gazimestan (az 1389. évi Rigómezei csata emlékművei). 

2025. május 21-27. és 2025. szeptember 7-13. Elemek és kultúrák metszéspontja. Az Atlanti-óceán által ostromolt drámai szépségű partvidékek, a brit és ír népek, dinasztiák közötti összecsapások, vagy épp örömteli pillanatok, emlékek termékeny földje. Ulster grófságai, ahol a méregzöld felföldekről és hallal teli folyóvölgyek óriás-barázdáiról szólnak a dalok, a hely ahol minden egyes lélek az Egyesült Királyság vagy épp Írország szülötte – ugyanott.

Időpont: 2025. június 5-12. és 2025. szeptember 7-14. Crna Gora, a Fekete-hegyek országa: Kicsiny mérete (13.812 km2) ellenére Európa egyik legváltozatosabb és legfestőibb vidéke (Csak Skandinávia „veheti fel vele a versenyt” a természeti szépségek terén). Szelídítetlen magashegységeiben (Durmitor; Prokletije) máig is felfedezésre váró gerinceket és völgyeket járhatunk – ősi városaiban (Cetinje, Gusinje, Ulcinj, Kotor és Perast) évszázados hagyományokat tapasztalhatunk - s élhetünk meg. 24 fős, tehát még AKTÍVAN mozgatható- és mozgó csoportunkkal élvezhetjük az Adria déli vizeinek türkizkék hullámait, további, helyi „kutatási lehetőségekkel” a Cousteau kapitány által is oly nagyra becsült tengeri öblökben.

Időpont: 2025. június 5-11. Európa egyik legtávolabbi zuga. Az északi félteke talán legtitokzatosabb országa. A fjordok, a nyílt óceán peremén tornyosuló sziklafalak és az égboltot hasító méregzöld hegyek valószínűtlen vonalainak szigetvilága. Évezrede idesodródott vikingek legendáinak földje – máig is itt élő kései unokáik „hús-vér tolmácsolásában”. A hely, ahonnan Észak-Európa fővárosai messzi délre eső pontoknak tűnnek – a lakosok, kiknek nyelvét csak az izlandiak és a viking őskrónikák tudói értik. Két tucat ismeretlen sziget, a romlatlan természet időtlen menedékei, ahol (állítólag) az Atlanti-óceán felhői születnek. Ez az utolsó vikingek otthona, a Skandináv világ hatodik országa: A páratlan szépségű Feröer-szigetek.

Időpont: 2025. augusztus 16-23. „Lengyelország a magyaroknak Zakopanéban kezdődik és Krakkóban végződik” tartja az újabb lengyel mondás. Jogosan, hiszen napjainkban is az országba látogató magyar utazók kevesebb, mint 1/10-e jut el Varsóig, illetve attól északra… A Visztula partján elterülő lengyel főváros 30 év alatt óriási átalakuláson esett át. Belvárosának acél-üveg felhőkarcolói az amerikai metropoliszok hangulatát idézik, míg a II. Világháború után újjáépített városrészeket ismételten és rendkívül igényesen restaurálták. A hatalmas ország északi területein megannyi egyedi, UNESCO világörökségi védelem alatt álló természeti- és kulturális kincs várja a látogatót: Malbork, a német (lovagrendi) téglaépítészet óriáserődje; Torun (Kopernikusz szülőhelye) középkori városa; Gdansk Hanza kikötője, vagy a Slowinski Nemzeti Park tengerparti, mozgó dűnéi.

Időpontok: 2025. szeptember 17-24. és 2025. október 1-8. Albánia – Shqipëria, ahogy a helyiek hívják saját földjüket, drámaian szép ország. Kicsit kevesebb, mint 29.000 km2 területen – mégis „kontinensnyi” változatossággal. Sokak szerint Európa egyetlen egzotikus országa.  Hihetetlen tájakkal, pazar néprajzi sokféleséggel, és rendkívül gazdag históriával. Védett műemlék-negyedeiben ókori görög-római, középkori velencei vagy török emlékekkel, nem is beszélve az elmúlt 200 év sokszínű hagyatékáról.   Aki járt már itt… mindig visszavágyik – aki még nem, jogosan próbál kutakodni a „balkáni titkok”nyomán. Közvetlen járaton jutunk el a minden ízében gyönyörű mediterrán országba. Mindkét tengerét (Adria-tenger, Jón-tenger) „megízleljük”, s eljutunk többek között a Földközi-tenger utolsó part-menti fenyveseibe (Llogara Nemzeti Park) is. S igen… a Drinit festői kanyonjaiban hajózva érjük el ismét az Albán-Alpok mélyét, a meseszép fekvésű Valbone-völgyet.

Időpont: 2025. november 1-8. „Madeira-szigetek…” Felfedezésük óta (1419) mindig is megkülönböztetett szerepet kaptak, játszottak,- a vágyódás mesés célpontjai voltak, ezek az örökkön zöld szubtrópusi szigetek. (A két nagy, Madeira és Porto Santo, illetve a Desertas számos kisebb szigete.) A Portugál felfedezések korában itt termesztették a legtöbb cukornádat, majd a Brazília, illetve India felé tartó óceáni flotillák legfontosabb állomásává vált. Fővárosa, a csodaszép Funchal 1508-ban nyerte városi jogait „Szerencsés” I. Mánuel királytól, azóta áramlott ide a Portugál világ minden gazdagsága, fűszere vagy épp növényritkasága. Elsőként vált nemzetközi gyógy,- és nyaralóparadicsommá is. Az 1830-as évektől vonzotta az uralkodókat, arisztokratákat – és mindennemű szerencsésen gazdag pihenni vágyókat. Sokak számára ismert, hogy Habsburg Miksa főherceg (Ferenc József öccse, Mexikó tragikus sorsú császára) és Erzsébet (Sissi) a magyarok királynéja is Madeira szerelmesei voltak. Sőt, a sors úgy akarta, hogy Boldog (IV.) Károly, az utolsó magyar király is itt búcsúzzon a földi élettől. Madeira botanikus kertjei, UNESCO világörökségi védelem alatt álló köderdői, felhők feletti, valószínűtlenül festői magashegységei,- vagy Porto Santo végtelen aranyhomokos óceáni strandjai – mára mind fogalommá váltak a nemzetközi turizmus világában. A vitorlázástól – a hegymászásig, a bálnalestől – a katedrális látogatásig, vagy épp a trópusi piac egzotikus gyümölcseinek kóstolásától – a Reid’s Palace Belmond Hotel hibátlanul elegáns tea választékáig… itt minden megtalálható. Ön is azok közé tartozik, aki járt már itt és rabul ejtette a Madeirák varázsa? Vagy egyelőre csak vágyódásának mesés célpontjai?

Időpont: 2026. március 25-29. Skócia legnevesebb városaiba,- whisky- és italkultúra fellegváraiba vezet tavaszi kóstoló élménycsomagunk. Aberdeen-ből indulva (becenevén A tenger ezüst városa) a Speyside scotch-régióján át a Skót-felföld fővárosába, Inverness-be. Néhány kóstolóval később folytatva utunkat Perth és Scone kultikus helyszínein át az ország meseszép fővárosáig, Edinburgh-ig. A Skót-felföld és az Északi-tenger gyönyörűen zordon tájait járva, testben & lélekben feltöltődve kopogtatunk a The Scotch Visit Experience ajtaján, a Royal Mile (Királyi mérföld) derűs forgatagában. 5 nap és 6 kóstoló tapasztalataival gazdagodva, spirituális és spirit élményei által revitalizálva. „Sláinte Mhath” hangzik fel pohárköszöntőnk – Skócia sok évszázados és egyedien eredeti lepárlóiban illatolva, kortyolgatva… s persze megismerve az ősi szokásokat, történeteket, időtlen kelta legendákat.

Időpont: 2026. április 15-21. Észak-Görögország (Makedónia és Epirusz) szinte ismeretlen tájaira, a közelmúltig csak nagyon nehezen megközelíthető magashegységeibe, illetve Dél-Albánia líraian szép mediterrán vidékeire vezet utazásunk. „Zeusz lakhelye”, a felhőkbe takaródzó Olümposz lábainál,- majd “Görögország gerince”, a Píndosz-hegység máig szinte érintetlen falvaiba. Madártávlatból csodálhatjuk a Víkosz-kanyon ezerméteres mélységeit, a végtelen csend élvezetével, Hellász legeldugottabb völgyeiben.  Tavaszi sétákkal „mindkét oldal” tengerpartjain (Égei-tenger és Jón-tenger) – s persze „megmártózással” az egyedi értékű régészeti leletek és UNESCO világörökségi kincsek világában (Thesszaloniki, Vergina, Butrint, Gjirokastra) is. Az időzítés sem véletlen: Az áprilisi nap már igazi mediterrán túra-hőmérséklettel és a virágillattal kecsegtet… de még hófödte hegyekkel a körbeölelt tájban.  Az újjáéledő Epirusz vendégszeretetében.

Időpont: 2026. április 29 – május 3. A reconquista győzedelmes befejezése, s ugyanebben az évben Kolumbusz Kristóf sikeres felfedezőútja az Újvilágba (1492), majd az Azték Birodalom (1521) és az Inka Birodalom (1542) legyőzése soha nem látott gazdagsághoz juttatta a „Katolikus királyokat” és a spanyol Habsburgokat. A Kasztília korona országainak egyre bővülő sokfélesége Európától és Afrikától – Közép,- és Dél-Amerikáig, majd a Fülöp-szigetekig bővült. V. Károly (1519-1556) és fia, II. Fülöp (1556-1598) világbirodalmában „sohasem nyugodott le a Nap”. Kasztília és vele Spanyol Birodalom (Imperio español) Földünk vezető nagyhatalmává vált, korábban elképzelhetetlen forrásokkal és lehetőségekkel. Ahogy a mai modern történetírás összefoglalja: A XV. század végétől – a XVII. század derekáig tartott a Spanyol hegemónia kora. A néhai hegemónia máig velünk élő páratlan öröksége az a semmihez nem hasonlítható város,- és palotaépítési „kincsestár”, ami Toledo – Ávila – Segovia, vagy Madrid UNESCO világörökségi negyedeiben várja a látogatókat. Amíg a protestáns világ (Hollandia, Anglia) hatalmasságai a termelésbe forgatták vissza vagyonaikat, szaktudásukat – addig az utókor szerencséjére,- szerencsékre… a spanyol uralkodók ide - Kasztília aranyvárosaiba.

Időpont: 2026. május 13-20. Az Egyesült Királyság legkevésbé ismert országa. Egy ősi, kimondhatatlannak tűnő szavakból álló nyelvvel, ahol azt, hogy Jó utat! – Cael taith braf!-ként mondják.  Lakói a kelta wales-iek, akik magukat Cymraeg-ként titulálják (… nyelvészeti tanácsuk pedig a Bwrdd yr Iaith Gymraeg…).Vadregényes tengerpartjainak hossza több mint 2.700 km (!), csendes folyói festőien szép hegységek és legelők között kanyarognak. Grófságai között szinte lakatlanokat is találni, míg fővárosa Cardiff (walesi nyelven Dinas a Sir Caerdydd...) mára milliós nagyváros, az egész világra kiterjedő kapcsolatokkal. Sehol nincs több és óriásibb középkori erőd mint itt – amik ma “Edward király, angol király” UNESCO világörökségi kastélyai, és sehol nem óceánibb az éghajlat, vagy zöldebb a fű, mint ebben az országban. A Snowdown erdő borította lankáitól és sokszor májusban is hófödte szikláitól – a Pembrokeshire végtelen tengerparti szikláiig vezet utazásunk, miközben megygőződhetünk arról, hogy valóban a walesi emberek élnek-e ma is a legközelebb a természethez. Jogosak-e a középkori megjegyzések, hogy az itteni népek a táj szépsége miatt énekelhettek olyan sokat és olyan szívesen? Igaz lehet-e a gyanú, hogy az itteni városkák, halászfalvak kiskocsmáinak hangulatát – az írek is csak irigykedve figyelik... a túlpartról? Csak néhány a kérdésekből – amikre közösen kereshetjük a választ, itt... kontinensünk nyugati határvidékén.   

Időpont: 2026. május 22-29. Dalmácia legtávolabbi szigeteire visz utunk. Az egyébként ismerős Adria – legkevésbé feltárt, így-hát mégis,- és máig is titokzatos „mélységeibe”. Zárában (ma Zadar), a napsütötte tartomány néhai fővárosában kezdjük ismerkedésünket a letűnt korok tengerjáró népeinek és a Magyar Királyság hatalmi harcainak történeteivel, majd kompokra és hajó(k)ra szállva indulunk a legmesszebbi, kékesen sejlő földdarabok irányába. Körutazásunk során felfedezhetjük, kik voltak azok az ókori és középkori hajósok,- telepesek, akik máig meghatározó emlékeket, kulturális jegyeket hagytak ebben a páratlanul szép szigetvilágban. Felidézhetjük Tengerfehérvár,- Fárosz,- Cittàvecchia,- Melena Korküra,- Vallegrande,- Lagosta vagy Spalato... igaz meséit, illetve beazonosítjuk, hogy tulajdonképp mik is ezek a helyek. (?) Hol voltak – vagy hol vannak ma egyáltalán? Nyárköszöntő felfedező utunk ráadásul május utolsó napjaira esik, amikor már melegszik a tenger – de még elviselhetőek a parti hőmérsékletek, a városi,- vagy természetben tett séták során.