Archív: Észak világa

Időpont: 2024. március 19-24. A Közép-Atlanti-hátság felszínre emelkedett, állandóan változó, arktikus földje. A néhai vikingek Jégországa, ahol kontinensünk legnagyobb jégmezői terpeszkednek, legnagyobb (télen félig fagyott) vízesései dübörögnek a mélybe, s ahol mindennaposak a „rutinszerű” vulkánkitörések. A gejzír- és ezerszínű ásványmezők világa, forró vizes medencékkel – amik télen különösen kellemesek és simogatóak. Március végén, a sarki tél és éjszaka búcsúzásakor már elég hosszúak a nappalok a hótól fehérlő mesebeli tájak felfedezésére, ugyanakkor jó eséllyel várhatjuk a „Valkűrök táncát” vagyis az Aurora borealis (Északi fény) csodáját is. 5 napos, rövid – de annál eseménydúsabb utazásunk alatt megtapasztalhatjuk Izland legjobb forrófürdőinek vizét; leghíresebb gejzíreinek- és vízeséseinek robaját. Sétálhatunk a sziget legmagasztosabb jégmezőin (a felszínen- és jégbarlangjai egyikében is) és eljuthatunk az UNESCO világörökségi védelem alatt álló Jökulsárlón jéglagúna vidékére is – egészen az Atlanti-óceán Gyémán-partjáig.

Időpont: 2023. május 29 - június 7. Az Északi-sarkkörön túli Skandinávia tájai, természeti szépségei semmihez nem hasonlíthatóak, vagy mérhetőek Európában. A Lappföld lakatlan tundrái, irdatlan hegyóriásai, a Lofoten-szigetek égboltot karcoló farkasfog csúcsai vagy a feneketlen fjordok egymásutánja – mind, mind az utolsó jégkorszak páratlan formakincsének őrzői.  Utazásunk az éjféli nap fényeiben járja végig három ország (Norvégia – Finnország és Svédország) természeti különlegességeit, a rövid sarki nyár élettel teli, júniusi napjaiban. „Házuk táján” látogatjuk meg a számi (lapp) rénszarvas tartókat, a mélytengeri halászokat, sőt a kirunai bányászokat is. „Élőszóban” hallgatjuk a viking sagákat – a vikingek unokáinak tolmácsolásában. S hogy milyen távolra utazunk a szigeteken? Ameddig csak visz az út, a Norvég-tenger és az Atlanti-óceán drámaian szép partjain.

időpont: 2022. május 19-29. A Közép-Atlanti-hátság felszínre emelkedett, állandóan változó, arktikus földje. A néhai vikingek Jégországa, ahol kontinensünk legnagyobb jégmezői terpeszkednek, legnagyobb vízesései dübörögnek a mélybe, s ahol mindennaposak a „rutinszerű” vulkánkitörések. A gejzír- és ezerszínű ásványmezők világa, forró vizes medencékkel a gleccseróriások tövében. Izland, az Északi sarkkörhöz simuló, 103.000 km2 méretű sziget természetileg Grönlandhoz (Észak-Amerika), míg társadalmilag Skandináviához (Észak-Európa) tartozó, egyedien ritkán lakott és szinte érintetlen ország. 4.970 km hosszúságú (!) óceáni partvonalán (s a mögött) ma is csak 370 ezer ember él. Nincs nem festői tája… még nemzeti parkjait is további védett területek ölelik körbe. Nincs ország természettudatosabb lakossággal, nincs szabadtermészet nagyobb változatossággal és állandóbb változással. Az UNESCO világörökségi védelem alatt álló Jökulsárlón jéglagúna mélyétől – a jégbezárt Öræfajökull vulkánon át – a sarkvidéki viharokban is fehérlő Hvannadalshnúkur (2.119 m) piramisáig – meg azon is túl… minden méterén felrázóan szürreális környezet.  Izland az ősi viking sagák  - máig valódi és megtapasztalható mesevilága.

Időpont: 2014. július 9 - 20. Lappföld, az Északi sarkkör világa túlságosan szép és rejtőzködő ahhoz, hogy 40-50 fős csoportokban érkezve átfussunk tájain. Különleges természeti szépségei nem érhetőek el 5 perc sétával a buszparkolókból vagy a zajos ajándéküzletek bazársoraiból (mert ilyenek itt nincsenek…). Ez a csend és a természet birodalma. A boreális erdők végtelen zöldje, a rénszarvasos tundrák metszően friss levegője, a hó- és jégfödte meredek hegyoldalak különleges látványa – mind az Európában egyedülálló Lappföld csendes nagyszerűségének velejárói. Kiscsoportos utazásunk a sarkköri vadon és a Nordkapp (É 71°) bejárása mellett ezúttal végiglátogatja a Lofoten-szigetek legfestőibb pontjait is.