KHINALIG – „tibeti falu” Azerbajdzsán tetején

„Olyan magasan van, hogy még a GPS sem tudja kétszer ugyanazt az adatot mutatni.” mondják a helyiek és az utazási szakemberek Khinalig-ról, Azerbajdzsán legmagasabban fekvő falujáról.  A Kaukázus főgerincére tekintő település minden idelátogatóból rácsodálkozást, sőt inkább döbbenetet csalogat elő: Ilyet nem csak a Himalájában lehet látni? Hogy került ide Tibet egy darabja? – kérdezgetik a legtöbben… Fura, de jogosan.

Elzártságból – reflektorfénybe

Akár 15 évvel ezelőtt is – Khinalig volt Azerbajdzsán legtávolabbi, legelzártabb települése. Az ide történő utazás igen komoly előkészületeket igényelt, az elméletileg terepjáróval járható egyetlen földút a hegyomlások következtében sokszor hetekre „eltűnt”. A falu időtlen-idők óta pásztorkodásból élő lakói (mai lélekszámuk 2.000 fő lehet) szinte teljes mértékig önellátásra rendezkedtek be, nyugalommal viselték hát, ha olykor semmiféle hír nem érkezett Bakuból vagy Qubából – az „Alsó világból”. (A falu közigazgatásilag Quba rajonhoz – az ország ÉK-i kerületéhez tartozik.) A 2000-es évek elejétől a lassan magára találó azerbajdzsáni turizmus politika „extrém helyszínként” kezdte hirdetni Khinaligot és az oda vezető, felhőkbe kapaszkodó szerpentineket. Csak néhány év kellett hozzá, hogy kialakuljon egy egészen jelentős jármű- és sofőr bázis – s, hogy  mára, egy csapásra reflektorfénybe kerüljön.

5.000 év veszélyeztetett öröksége

Khinalig a Föld egyik legrégebben lakott térsége. Bizonyított, hogy a hajdan volt Kaukázusi-Albánia[1] részeként az ókori Perzsa-birodalom egyik fellegvára volt. 8 ősi temetőjéből számos több-ezer éves lelet került elő. Legrégebbi, ma is álló (és használatban lévő) mecsete Szt. László korából való, az 1090-es évekből…

Az őslakók településüket Ketsh-nek hívják, s önmagukat is így jelölik. Nyelvüket csak itt és a piciny szomszéd faluban (Qalayxudat) értik, összességében kb. kétezer kétszázan…

Egy falu, egy nép vagy nemzet, egy nyelv: A Kaukázus tetején ez már csak így volt – és van.

S, hogy kik lehetnek az „égből pottyant falu-nemzet” ősei? A nyelvészek a kaukázusi lezgik nyelv dialektusának vélik az eltűnő, erősen veszélyeztetett nyelvet – ami csak az elmúlt 2 évtizedben kapott írott, latin betűs abc-t.

„A tibeti jelleg”

A 2.350 m magasan (persze utasaink GPS berendezései ettől mindig eltérő, s egymástól is különböző magasságokat mutattak…) fekvő erőd-falu igen meredek hegyoldalra települt. Hely híján a lapos tetejű házak egymás fölé épültek. Az egyik ház udvara – a másik ház teteje. A település szerkezetét afféle sasfészkek kanyargó sora-ként jelölik a szakírók.

A döngölt lapos tetőkről (ami egyben a felső szomszéd terasz-udvara) hajmeresztő kilátás nyílik a mélységbe. Talán ezzel és a téli szélviharokkal is magyarázható, hogy a legtöbb ház összeköttetésben áll. Belső ajtók segítségével sétálhatunk át olykor 6-7 családi hajlékon – amik sokszor meglepően tágasak és takarosak.

A fátlan környezetben a fűtés ma is a hagyományos módon, szárított tehénlepénnyel történik. Az istálló az ősi elrendezés szerint, a konyha külső falához épül. (Csak, hogy a magyar turista tévedésből oda léphessen be… ha még egy csésze teát szeretne kérni…)

Ebben a magasságban az év bármelyik napján eshet a hó vagy tartósan fagyhat. És hát, ha eshet – esik is, ha fagyhat – fagy is, akár nyáron is.

Ökoturizmus és a jeti  

Azerbajdzsán kormányzata a falu megmentése mellett döntött: Igyekeznek támogatni a helyben maradást, új iskola épült, állami feladat a hegyi utak karbantartása – és 350 épületet védetté nyilvánítottak. Habár a „kertek alatt” a dagesztáni határ (Oroszország), egyre inkább elfogadott, hogy Khinalig válhat / válik az ország egyik legfontosabb magashegyi ökoturizmus bástyájává.

Nagyszerű gyalogtúrák tehetők a falut minden irányból körbeölelő Központi-Kaukázus csodaszép tájaira.

S a tibeti motívum immár a modern népi legendákban is megjelent (!): Egyre több szó esik a 90-es években megpillantott, fehér bundás óriás majomról… a helyi jetiről.

***

Szöveg: Gőgös Norbert

Kép: Gőgös Norbert

[1] A Kr.e. V. századtól a 600-as évek végéig fennállt állam.