Észak világa

Időpont: 2025. június 5-11. Európa egyik legtávolabbi zuga. Az északi félteke talán legtitokzatosabb országa. A fjordok, a nyílt óceán peremén tornyosuló sziklafalak és az égboltot hasító méregzöld hegyek valószínűtlen vonalainak szigetvilága. Évezrede idesodródott vikingek legendáinak földje – máig is itt élő kései unokáik „hús-vér tolmácsolásában”. A hely, ahonnan Észak-Európa fővárosai messzi délre eső pontoknak tűnnek – a lakosok, kiknek nyelvét csak az izlandiak és a viking őskrónikák tudói értik. Két tucat ismeretlen sziget, a romlatlan természet időtlen menedékei, ahol (állítólag) az Atlanti-óceán felhői születnek. Ez az utolsó vikingek otthona, a Skandináv világ hatodik országa: A páratlan szépségű Feröer-szigetek.

Időpont: 2025. július 8-16. A Közép-Atlanti-hátság felszínre emelkedett, állandóan változó, arktikus földje. A néhai vikingek Jégországa, ahol kontinensünk legnagyobb jégmezői terpeszkednek, legnagyobb vízesései dübörögnek a mélybe, s ahol mindennaposak a „rutinszerű” vulkánkitörések. A gejzír- és ezerszínű ásványmezők világa, forró vizes medencékkel a gleccseróriások tövében. Izland, az Északi sarkkörhöz simuló, 103.000 km2 méretű sziget természetileg Grönlandhoz (Észak-Amerika), míg társadalmilag Skandináviához (Észak-Európa) tartozó, egyedien ritkán lakott és szinte érintetlen ország. 4.970 km hosszúságú (!) óceáni partvonalán (s a mögött) ma is csak 370 ezer ember él. Nincs nem festői tája… még nemzeti parkjait is további védett területek ölelik körbe. Nincs ország természettudatosabb lakossággal, nincs szabadtermészet nagyobb változatossággal és állandóbb változással. Az UNESCO világörökségi védelem alatt álló Jökulsárlón jéglagúna mélyétől – a jégbezárt Öræfajökull vulkánon át – a sarkvidéki viharokban is fehérlő Hvannadalshnúkur (2.119 m) piramisáig – meg azon is túl… minden méterén felrázóan szürreális környezet.  Izland az ősi viking sagák  - máig valódi és megtapasztalható mesevilága.

Időpont: 2026. február 18-23. és február 27-március 4. Az Északi szélesség 69°41′ (!) köre mentén elterülő Tromsø 350 km távolságra „van túl” Északi-sarkkörön.  A Tromsøya-sziget 36.000 lakosú nagyvárosa és azonos nevű megyéje az égbeszökő Lyngen-Alpok jégmezőinek és porhóval fedett viking legendáinak északi határvidéke. A XIX. században vált a Novaja Zemljától – Grönlandon át – Észak-Kanadáig tartó prémvadászatok, majd az Arktisz expedíciók és kutatás „alaptáborává” és központjává. Napjainkban több ezer diák tanul egyetemein, s itt működik a titokzatos Aurora borealis (északi fény) kutatásának talán legismertebb intézménye. Február hónap minden napján 18.00 – 24:00 óra között ez a vidék az „Aurora borealis epicentruma”. Utazásunk célja a legfontosabb innen induló sarkkutatók és prémvadászok (Fridjof Nansen; Roald Amundsen, Henry Rudi… stb) életének feltárása, a legfontosabb sarkvidéki alaptudományok, mint a hótalpazás-; kutyaszánozás és rénszarvastenyésztés alapjainak megismerése – s az Északi fény megfigyelése, a sarki éjszakában.

Időpont: 2026. március 20 – 27. Az északi szélesség 78° felett elterülő Svalbard (Spitzbergák) Földünk legészakibb, állandóan lakott, egyedien szervezett expedíciók nélkül is megközelíthető területe. A szigetvilág az „Arktisz kutatásának kapuja” - hiszen innen indult majd minden híres sarkvidéki felfedező életpályája, felfedezőútja (és ez sokszor, szinte változatlanul így van ma is).  Elég csak az itt – vagy „innen” kutató Nils Adolf Erik Nordenskiöld (1832 - 1901), Fridjof Nansen (1861 – 1930), vagy Roald Amundsen (1872-1928) neveit megemlítenünk. Ide jutott el 1910-ben Cholnoky Jenő (1870-1950), a magyar földrajztudomány meghatározó alakja, hogy 4 évnyi előkészület után megjelentesse A Jégvilág című nagyszerű munkáját. Utazásunk a „magyar nyelvű jég enciklopédia” segítségével járja be a Spitzbergák hófehér sarki vadonját. Elérkezett az idő, hogy elinduljunk az Északi sarkvidék végtelennek tűnő jég- és hómezőin. Kényelmes szállásunkra visszatérve – minden napot felfedezőként élhetünk meg, az Aurora borealis éjszakai táncával – bolygónk legnagyobb szárazföldi ragadozói, a jegesmedvék birodalmában.

Időpont: 2026. március 23-27. A Közép-Atlanti-hátság felszínre emelkedett, állandóan változó, arktikus földje. A néhai vikingek Jégországa, ahol kontinensünk legnagyobb jégmezői terpeszkednek, legnagyobb (télen félig fagyott) vízesései dübörögnek a mélybe, s ahol mindennaposak a „rutinszerű” vulkánkitörések. A gejzír- és ezerszínű ásványmezők világa, forró vizes medencékkel – amik télen különösen kellemesek és simogatóak. Március végén, a sarki tél és éjszaka búcsúzásakor már elég hosszúak a nappalok a hótól fehérlő mesebeli tájak felfedezésére, ugyanakkor jó eséllyel várhatjuk a „Valkűrök táncát” vagyis az Aurora borealis (Északi fény) csodáját is. 5 napos, rövid – de annál eseménydúsabb utazásunk alatt megtapasztalhatjuk Izland legjobb forrófürdőinek vizét; leghíresebb gejzíreinek- és vízeséseinek robaját. Sétálhatunk a sziget legmagasztosabb jégmezőin (a felszínen- és jégbarlangjai egyikében is) és eljuthatunk az UNESCO világörökségi védelem alatt álló Jökullsárlón jéglagúna vidékére is – egészen az Atlanti-óceán Gyémánt-partjáig.

Időpont: 2026. április 1-7.  A csaknem 2.200.000 km2 területű szigetóriás az Északi szélesség 60°- tól, annak 83°-ig terjed, az ember által lakható világ határáig. Népessége lassan eléri az 57 ezer főt, akik 80%-a kalaallit inuit (nyugat-grönlandi eszkimó). Másvilág ez. Egy Magyarországnál 18 x nagyobb fagyos szikla, gigászi jégsapkával, úszó jéghegyekkel, bálnavadászokkal, húzott szemű, kifogyhatatlan energiájú szánhúzó kutyákkal. Itt jégből épülnek az UNESCO világörökségi kincsei, s a sarki tél idején az óészaki valkűrök misztikus tánca színezi a csendesre fagyott eget (Északi fény). A küszöbön át itt egyből a vadonba lépünk, s minden lépésünk nyomot hagy…Utazásunk 2025-től a következő elemekkel bővült: Immár meglátogatjuk a koppenhágai Észak-Atlanti Rakpartot és Grönland majd 20.000 fős modern fővárosát, Nuuk-ot (Godthåb) is. (!)