HUNYADI

Temesvár – Gyulafehérvár – Vajdahunyad – Nagyszeben – Vaskapu-hágó és az Al-Duna (Vaskapu) Galambóc – Szendrő – Nándorfehérvár (Belgrád) – Zimony

Időpont:	2025. szeptember 27 – október 2.
Utazás:	50 fős különbusszal
Szállás:	3*** és 4****-os  szállodák,  2 ágyas szobáiban
Ellátás:	Reggeli (Fakultatív szállodai vacsora)
Létszám:	30  fő + 1 fő szakvezető

Magyar szakvezetés Budapesttől – Budapestig

„A basa hadinépének sokaságában bízva nem is gondolt hátrálásra, (Hunyadi) János vajda úr pedig el volt szánva rá, hogy vagy győz, vagy meghal, és számításba sem vette a futás lehetőségét.” Thuróczy János: Chronica Hungarorum 1488. (Fejezet: János vajda úr ütközete, amelyet a Vaskapunál vívott)

 

Hunyadi János, a későbbi Szörényi bán; Temesi főispán (gróf); Beszterce grófja; Erdélyi vajda; Nándorfehérvári főkapitány; Székely ispán és a Magyar Királyság kormányzója 1430-tól tartozott Luxemburgi Zsigmond magyar király és német-római császár udvari kíséretéhez. Miután évekig járta Itáliát és a Német-Római Birodalom udvarait, Magyarország déli védelmi rendszerének legfontosabb zászlósurává (főnemes) emelkedett. Hadjáratainak, csatáinak köszönhetően már életében legendává vált. „A Hadak villámát” mindenki ismerte és félte az Oszmán Birodalomban (és sokan Magyarországon is). II. Murád és II. (Hódító) Mehmed szultánok fáradhatatlan ellenfele, aki 70 évre „eltérítette” a történelem menetét. Akiért a déli harang szól Európában. Ki volt – hol és hogy élt ez a rettenthetetlen hadvezér? Utazásunk – nem egyszer a TV2  produkciójából is merítve – járja végig Hunyadi erdélyi,- és délvidéki csatáinak, cselekedeteinek helyszíneit. Néhai várain, megyényi birtokain át, a korabeli krónikákat és mai történészi munkákat is megszólaltatva. 

Szakvezető: Tanács Gábor, történelem-földrajz szakos tanár. Lövészetvezető, testnevelési egyetemi dinamikus sportlövészet oktató, a Hunyadiak kora- és a középkori harcászat jó ismerője.

1. nap: A Temesi főispánok városában; Gyulafehérvár magyar emlékezete
Találkozás reggel 7:00-kor a Hősök-terén, a Műcsarnok oldalában. Indulás 7:15-kor, menet közben történetekkel a XV. század balkáni hatalmi játszmáiról, kitekintéssel az Oszmán Birodalom európai terjeszkedésére, a Bizánci Császárság zsugorodására és a balkáni államocskák felmorzsolódására. Utazás Temesvár irányába az M5, Erdélyben 6-os autópályán. Szeged mellett pár szó az 1444-ben megkötött szegedi békéről, illetve az azt megelőző 1443/1444. évi balkáni vagy hosszú hadjáratról. Vázlatos áttekintés Luxemburgi Zsigmond déli védelmi politikájáról, majd a Habsburg Albert halálát követő bárói „kétpártiságról”, a Hunyadi féle Ulászló pártról és a Cillei féle V. (gyermek) László pártról. A temesi főispán (Comes Temesiensis) méltóság,- és a Temesköz speciális katonai fontosságának ismertetése a buszon. Temesvári sétánkat a régi vár melletti Hunyadi János-térről kezdjük (Piata Iancu Huniade), majd a Jenő herceg-téren (Piata Libertatii) át, a volt Losonczy-térig (Piata Unirii) folytatjuk. Rövid szabadidő a Győzelem-téren, a magyar időkben csak “Kis-Bécsként” becézett város legszebb palotái alatt. 1 órás fakultatív seta lehetősége az idegenvezető irányításával a Béga-csatornán túlra, Dózsa György kivégzésének emlékművéhez. Utunk folytatása Gyulafehárvárra, Erdély évezredes szellemi központjába. Szemelvények, korok kiemelése a katolikus érseki székváros kifogyhatatlan történelmi tárából: 1./ A X. századi gyulák kora; 2./ I. István 1003. évi katolikus püspökség alapítása; 3./ Izabella királyné és fia János Zsigmond, az első erdélyi fejedelem berendezkedése a városban; 4./ Gyulafehérvár az Erdélyi Fejedelemség fővárosa kora; 5./ A Felsőváros erődjének (1716-1735) kiépítése, III. Károly idején. Esti megérkezés szállásunkra.

Éj Gyulafehérváron

2. nap: Gyulafehérvár és Nagyszeben
Reggeli után séta a Felsővárosban: Rövid látogatás az Erdélyi Fejedelmi Palotában, majd az Érseki Palotánál. Hunyadi János(ok); János Zsigmond és Izabella királyné sírjainak megtekintése az Érseki Székesegyházban. Virágok elhelyezése a „Hadak villáma” síremlékén. Séta a legszebb erődkapukhoz, rövid narráció az Egyesülés-teremnél, majd „Hunyadi János nyomán” elindulás Nagyszeben városába, Hunyadi egyik legismertebb diadala helyszínére. Útközben felkészülés a néhai erdélyi szászok fővárosának mesés látnivalóiról, illetve az 1442. március 25-én a város falai alatt zajlott, 20.000 török halálával végződő csatáról. Nagyszebenbe (Hermannstadt németül) érve először közös városnézés, majd szabadidő a máig középkori hangulatú Óvárosban. Ki voltak Vlad Dracul (Sárkány Vlad) és Vlad Țepeș  (Karóbahúzó Vlad) havasalföldi vajdák? No és Nagypál Gábor és Dino Benjamin nagyszerű színészi alakításai – milyen mértékben fedhetik a néhai valóságot? – kérdések boncolgatása, korabeli források alapján (is).
Koraesti visszaérkezés gyulafehérvári szállodánkba.

Éj Gyulafehérváron

3. nap: Vajdahunyad várában és a Vaskapu-hágón
Reggeli után elindulás Vajdahunyadra. Útközben rövid látogatás Kenyérmezőn, Hunyadi Mátyás talán legismertebb hadvezére, Kinizsi Pál temesi ispán 1479. évi győzelme helyszínén. Az „…üvöltő oroszlánként mindenütt vérben gázoló…” nagyúr életének felvázolása, korabeli források alapján. Délelőtti érkezés Vajdahunyad várához, a Hunyadi család első magyarországi birtokához. A lovagvár bejárása közben feltárul előttünk a Hunyadi és a Szilágyi család élete is, külön tekintettel a várat sokáig irányító Szilágyi Erzsébet (1410-1484) sorsára. Kb. 3 órás tartózkodásunk alatt szóba kerül a Steindl Imre és Möller István neveivel fémjelzett, nagyszabású XIX-XX. századi helyreállítási munka is. Rövid utazás a Déli-Kárpátok mentén a Vaskapu-hágóhoz, „A törökök egyetlen félelme” egyik legnagyobb győzelmének helyszínére. Séta a terepen, az 1442. szeptemberi (Zajkányi) csata eseményeinek felidézésével. Némi találgatás a néhai (mára eltűntetett) emlékmű ellopott vasbuzogányáról, majd utazás Herkülesfürdőre, ahová koraeste érkezünk.

Éj Herkulesfürdőn

4. nap: Herkulesfürdő – a Vaskapu-szoros tájain
Reggeli után rövid közös séta Herkulesfürdő korábban sokkal szebb időket is látott fürdőépületei között, majd utazás a Vaskapu-szoroshoz, a néhai Szörényi bánság ma is igen festői vidékére. Útközben Thúróczy János mester XV. századi krónikájának forgatása, külön tekintettel a Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom közötti „fegyverforgatások”, vagyis csaták hosszú sorára – amik itt zajlottak. II. Murád és Hódító Mehmed szultánok portréjának és életének felvázolása, s közben megérkezés Dunatölgyesre (Dubova), terepbejárásunk „hídfőjéhez”. 2 órás (oda-vissza) könnyű séta a Vaskapu feletti drámai szépségű sziklákhoz, az Al-Duna, vagyis a néha magyar-szerb és oszmán határvidék páratlan látványáért.   „Légi fotózás” és csoportkép készítési lehetőség. Átkelés Szerbiába, a Vaskapu erőmű gátján.  „Kitérő” Hunyadi korából … és rövid ismertető a XIX. századi folyamszabályozási munkálatokról, Széchenyi István gróf és Baross Gábor kiemelkedő szerepéről, néhány korabeli fotó és forrás alapján. A Vaskapu topográfiájának áttekintése, a fontosabb folyamszakaszok és hegyek beazonosításával. Késő délután rövid séta Donji Milanovac tengernyi folyampartján és kikötőjében.

Éj Majdanpekben

5. nap: Középkori krónikák falai: Galambóc – Szendrő – Nándorfehérvár
Reggeli után utazás a Duna mentén Galambóc mesébe illően szép határvárához, menet közben rövid fotószünetekkel a legfestőibb pontokon. A híres 1428. májusi ostrom eseményeinek felelevenítése, ahol II. Murád szultán kishíján foglyul ejtette Zsigmond magyar királyt. Látogatás a helyreállított várban, a mai Szerbia kulcsfontosságú turisztikai központjában. Utunk folytatása Szendrő várához, a Brankovics család uralkodói erődjéhez. Igaz mesék Brankovics György, Brankovics Mara és a fejedelmi família további tagjainak életéből, viszonyukról a Hunyadiakhoz, illetve a Magyar Királysághoz. Közös látogatás a Duna partján álló, fallal védett néhai városrészben, illetve erődben. A rendelkezésre álló időtől függően (tehát nem garantáltan) látogatás a Városi Múzeumban, majd utazásunk megkezdése Belgrádba, a néhai Nándorfehérvárra. Útközben néhány szó Konstantinápoly 1453. évi elestéről, a korabeli Európán végig futó pánikról és döbbenetről… és Hódító Mehmed szultán, „Allah földi árnyéka” megállíthatatlan hadseregéről.

Éj Belgrádban, a néhai Nándorfehérváron

6. nap: Nándorfehérvár – Zimony
Reggeli után Nándorfehérvári vár körbebuszozása, majd annak közös megtekintése. (Látogatásunk a XX. századi szerb kiállításokat nem érinti.) Az 1456. július 4-22. időpontban lezajlott csata fontosabb eseményeinek felidézése a helyszínen. Szent Kapisztrán János (olaszul San Giovanni da Capestrano), Szilágyi Mihály és persze Hunyadi János szerepének bemutatása a Nándorfehérvári diadal kivívásában. Virág elhelyezése a Hunyadi emlékkövön. Hazautazásunk megkezdése, de előtte látogatás Zimonyban: A közelmúltban felavatott szerény Hunyadi János szobor megtekintése, majd séta a Gárdos városrészben 1896-ban felállított Hunyadi-toronyhoz. A Hunyadiak vára helyén épült 37 m magas emléktorony ma is áll, igaz Hunyadi János szobrát, nevét az I. Világháborút követően eltávolították. Zimonyból elindulva pár szó hazaúton Hunyadi Lászlóról, majd Hunyadi Mátyás gyermekkoráról.

Részvételi díj reggelivel	225.000,-Ft
Fakultatív vacsora (előzetesen igényelhető)	32.000,-Ft
Baleset Betegség és Poggyász Biztosítás	köthető
Helyben fizetett fakultatív belépők*	90,-RON / 1050,- RSD
1 ágyas felár	45.000,-Ft
a

 *Belépők tételes felsorolása: 1./Erdélyi Fejedelmi Palota; 2./Érseki Katedrális; 3./Vajdahunyad vára; 4./Galambóc erődje; 5./Szendrő fallal körülvett erődje. A Belgrádi vár (Nándorfehérvár) meglátogatása a nyilvános falak, bástyák bejárását tartalmazza – múzeumi belépőket nem.

a
Brankovics Mara	Hódító Mehmed hadai Nándorfehérvár falainál