A GUYANÁK őserdőiben

Guyana – Suriname – Francia Guiana

Időpont:	2027. február 23 – március 5.         JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: 2026. dec. 18. péntek
Utazás:	Menetrendszerinti repülőjáraton; a helyszíneken különbusszal, csónakon és repülőn
Szállás:	3-4 csillagos hotelek és eco lodge-ok 2 ágyas szobáiban
Ellátás:	Félpanzió, expedíciós ebéd 2 alkalommal
Létszám:	18 fő + 1 fő szakvezető+ 1 fő helyi guyanai házigazda-guide
Magyar idegenvezetés Budapesttől – Budapestig
a

“Wie boter op zijn hoofd heeft, moet uit de zon blijven” – Akinek vaj van a fején – ne menjen a napra… – holland szólás

A Guyanák régiója (Guyana, Suriname /egykori Holland Guyana/ és Francia-Guiana) Dél-Amerika földrajzilag és kulturálisan is legkülönlegesebb, „csodabogár” területe. A Guayana-pajzs Földünk egyik legrégebbi, mintegy 1,7-2 milliárd éves kőzetlemezén terül el. Szárazföldi „szigetei” a tepuik (táblahegyek) a homokkőből álló, meredek falú óriásteraszok izolált ökoszisztémákat hoztak létre, magas arányú endemikus (csak itt megtalálható) növény- és állatfajjal. „Alattuk” végtelen érintetlen trópusi esőerdőkkel.  A régió az Amazonasszal szomszédos, de attól eltérő vízgyűjtő rendszerekkel rendelkezik, számos drámai szépségű vízeséssel. Az erdőborítottság rendkívül magas (Guyana és Suriname területének több mint 80-90%-a).  Suriname bolygónk erdőkben leggazdagabb országa. (!) Bár a 3 ország Dél-Amerikában fekszik, kulturálisan, nyelvileg és demográfiájukban teljesen elválnak a kontinens domináns spanyol és portugál környezetétől. A régió társadalmait az angol,- holland és francia gyarmati ültetvényes gazdálkodás és az azt követő szerződéses munkásáramlás alakította ki. Ez a történelmi háttér egyedülálló kulturális, vallási és nyelvi sokszínűséget eredményezett.
Külön világokat – az Újvilágban.

1. nap: Elutazás a Guyanákra
Elrepülés a kora reggeli órákban, amszterdami átszállással Guyana-ba. Már útközben vázlatos áttekintés a Dél-Amerika északkeleti részén, az Atlanti-óceán és a Karib-tenger partján elterülő, földrajzilag rendkívül egyedi területről. „Guyana” több őslakos törzs nyelvén is „a vizek földje”, tökéletesen foglalja össze ezt a sűrű folyóhálózattal és esőerdőkkel borított, felfedezetlen vidéket. (Szélesebb geológiai és természetföldrajzi értelemben a Guayana-régióhoz sorolják még Venezuela keleti részét – a Guayana Venezolana-t – és Brazília legészakibb területeit is.) Megérkezés Guyanába (volt British Guiana), majd transzfer a fővárosba, Georgetown-ba. Pár szó a Demerara folyó partján 1782-ben hollandok által alapított, 1842-ben várossá lett, ma 125.000 lakosú (ami itt nagyon nagy!) városról, becenevén „A Karib-térség kertvárosá”-ról. 2-3 sztori a névadó, III. György (1760-1820) brit uralkodó életéről és koráról. Szobáink elfoglalása, majd klimatizációs „teszt séta” a hotel körül, itt az É. szélesség 6°48’ egyenlítői éghajlatán. Este térképek segítségével szemléltetés Guyanák rendkívül sűrű vízhálózatáról, a fennsíkokról lezúduló folyókról, amik mindig az óceán felé tartanak, mesés vízesésekkel. Pár szó a helyi „mocsaras, de lakott tengerpartok – és teljesen lakatlan, irdatlan belső trópusi esőerdők” természeti „alapszabályról”.

Éj Georgetown-ban

2. nap: Georgetown látnivalói, üzletei és tengeri tehenei…; a Kaieteur Falls-vízesés energiái
Reggel induló városnézésünk a klasszikus látnivalók megtekintése,- és a helyiek bevásárlási és étkezési szokásai kipróbálásának ötvözete: Túránkat a Guyana Shopban kezdjük, ahol az összes Guyanában előállított és csomagolt helyi termék megtalálható.
1 órás látogatás a Nemzeti Múzeumban (ami itt természettudományi múzeum is – zoológiai gyűjteménnyel), majd buszos és gyalogos

városnézésünk folytatása: Könyvtár –  Városháza, – Victoria Bíróság – Szent András-templom és a Stabroek piac. Ha kell, orrbefogós nézelődés a halpiacon és a húsrészlegen.  A szárazáruk, mint pl. rizsfélék és természetesen demerara cukor beazonosítása, majd nézelődés a népi gyógyfüves standoknál. A különleges helyi gyümölcsök és zöldségek sokaságának megtapogatása és kóstolása. A Szent György Anglikán-székesegyház megtekintése, belülről is. Ez Földünk egyik legmagasabb szabadon álló faépülete, így tervezője, Sir Arthur William Blomfield (1829-1899) élete és más munkái is megérnek néhány szót. Látogatás a Botanikus Kertben, majd a veszélyeztetett karibi manatee-k (tengeri tehenek) fotózása.
Utazás az Ogle reptérre, majd kb. 1 órás repülés a lakatlan esőerdők felett, Földünk egyik legnagyobb vízeséséhez, a 251 m magas Kaieteur Falls-vízeséshez. A Potaro-folyó alázúduló vize 4 és fél Niagara, illetve 2 Viktória-vízesés magasságú. A leszállást követően őserdei ösvények vezetnek a fontosabb kilátópontokhoz, amik garantáltan „jaguár mentesek”. Legfontosabb meglátogatott kilátóperemek: Boy Scout View – Rainbow View – Johnson’s View. Sétánk során jó eséllyel láthatunk tarajos szirti madarat, illetve különböző, a szirteken sütkérező trópusi kétéltűeket és hüllőket. Visszarepülés a lakott óceánpartra késő délután. (A teljes program hossza kb. 6 óra) Visszatérés a hotelbe, pihenő. Első tapasztalatainkra támaszkodva természetföldrajzi áttekintés a trópusi egyenlítői éghajlatról, az egész évben kiszámítható hőmérsékletről (27–30 °C) és bőséges csapadékról.

Éj Georgetown-ban

3. nap: Paramaribo, Suriname UNESCO világörökségi gyöngye
Korai reggeli, majd elrepülés Suriname fővárosába, a Suriname-folyó torkolatában 1613-ban alapított Paramaribo-ba. Sztorik a Holland gyarmatbirodalom (hollandul Nederlandse Koloniale Rijk 1595-1962) időszakából, illetve az Angol – holland háborúk (1652-1784) négy fejezetéből. Az Atlanti-óceántól 15 km távolságra lévő, 250.000 lakosú Paramaribo óvárosa UNESCO világörökségi védelmet élvez, a holland építészet egyik „igazgyöngye”. A volt Holland Guiana területe 166.000 km2, s ez volt a térség egyetlen városa. (Ma is itt él az ország lakosságának 50%-a.) Ha nem az az É. szélesség 5°51’ egyenlítői éghajlatán sétálnánk, akár Amszterdamban is érezhetnénk magunkat, a különleges műemlék-épületeknek köszönhetően.  Városnézésünket a 17. századi Fort Zeelandia erőd megtekintésével kezdjük. A Függetlenség-tér környezetének legfontosabb látnivalói az Elnöki Palota, a Pálmakert (Palmentuin) és a Szent Péter és Pál Katolikus Székesegyház, a Karib-térség és Amerika legnagyobb faépülete.

Sétánk folytatása Lim a Po utcán, illetve az egyéb „hollandus” épületeknél. Látogatás a Keizerstraat-on, ahol közvetlenül egymás mellett áll a zsinagóga és a mecset, a surinamei vallási béke szimbólumaként. Időzés a folyóparti Waterkant sétányon, ahol helyi sülteket (például roti vagy saoto) is kóstolhatunk, majd vacsora a hotelben. Esti felkészülés a másnapi Brownsberg Nemzeti Park kirándulásra.

Éj Paramaribo-ban

4. nap: Brownsberg Nemzeti Park

Kora reggeli indulás Paramaribo-ból déli irányba (kb. 2,5 óra utazás), a Brownsberg Nemzeti Parkba (az UNESCO világörökségi védettséget élvező Közép-suriname-i Természetvédelmi Terület kapuja). Délelőtti megérkezés a kb. 500 méter magasan fekvő Brownsberg-fennsíkra. A kilátópontról páratlan panoráma nyílik a hatalmas Brokopondo-víztározóra és a végtelen esőerdőre. Suriname bolygónk legerdősültebb országa. Némi áttekintés az ország elérhetetlen és feltáratlan esőerdőiről – a terepen.
Helyi kísérőnk tanácsa és átlagos erőnlétünk alapján gyalogtúra a trópusi esőerdőben, az úton bőgőmajmok, tukánok és egzotikus pillangók megfigyelésével.  Trópusi piknik tarisznyából. Vízesés alatti fürdőzés (nem kötelező) és régi indián jaguár (nomeg székely medve…) viccek felelevenítése. Késő délutáni megérkezés a Ston Island félszigetre. Szállásunk elfoglalása, majd vacsora.

Éj  Ston Island-on

5. nap: Csónakkal a Brokopondo-n és a Suriname-folyón
Reggeli után csónakos kirándulás az 1.560 km2 (!) méretű Brokopondo-tározón, (régi nevén Blommensteinmeer) a vízbe fulladt erdők olykor kísérteties látványának fényképezésével. Pár szó az itt élő (nem túlságosan barátságos) pirájákról, illetve a partokon cserkelő jaguárokról. Utazásunk folytatása északra, a kb. 500 km hosszúságú Suriname-folyó mentén. Az ország legfontosabb vízfolyása és egyben névadója a Guianai-felföldön, a Wilhelmina-hegységben ered és az Atlanti-óceánba torkollik. Kiemelt szerepet játszik az ország gazdasági életében, történelmében és a mai napig rendkívül gazdag ökoszisztémával bír. Partmenti mocsaraiban és a holtágaiban él pl. a fekete kajmán (a krokodilfélék legnagyobb dél-amerikai képviselője), amit a szerencsénktől függően láthatunk. A madárvilág talán „legnépszerűbb” szereplői a tukánok és arapapagájok – és a számtalan gázló, illetve vízimadár.  A folyó mindig is a belföldi közlekedés főútvonala volt. A helyi marron (afrikai származású szökött rabszolgák leszármazottai) falvak hangulata a mai napig alig változott, Suriname emberföldrajzi karakterének „védjegyei”.

Késő délutáni érkezés Overbridge-be, folyóparti szállásunk elfoglalása az azonos nevű resortban, közös vacsora.

Éj az Overbridge River Resortban

6. nap: Jodensavanne és Redi Doti históriái
Reggeli után utazás az UNESCO világörökségi Jodensavanne (hollandul: Zsidó szavanna) 17. századi ültetvényes romvárosába. Az első telepesek az 1630-as és 1650-es években érkeztek a térségbe, a spanyol és portugál inkvizíció elől elköltözve, majd később Brazíliából és Cayenne-ből is érkeztek lakosok. A telepesek virágzó cukornád-ültetvényeket hoztak létre és kulcsszerepet játszottak abban, hogy Suriname a holland gyarmatbirodalom egyik legjövedelmezőbb területévé váljon. 1832-ben, a nagy tűzvészben a település szinte teljes egészében leégett. Azóta a trópusi esőerdő lassan visszahódította a területet. Sétánk a legfontosabb romokat járja végig, érintve a 450 sírköves (melyek közül sok Európából behozott márványból készült) temetőt, ahol a feliratok héber, portugál, spanyol, holland és ki tudja még hány nyelvűek. Utunk folytatása Redi Doti indiánfalujába. Az esőerdei „öko-településen” két népcsoport él együtt: A Lokono (Arawak) indiánok, az esőerdők és folyópartok békésebb földművelő és halász közösségeinek leszármazottai, illetve a Kali’na (Karibok), a karib nyelvcsaládhoz tartozó, kicsit harcosabb őslakosok unokái. Séta a faluban és környezetében, ismerkedés a mai indán életmód elemeivel és eszközeivel. Kézműves és táncbemutató, illetve néhány régi hiedelem és mese meghallgatása. Délutáni visszautazás Paramaribo-ba.

Éj Paramaribo-ban

7. nap: (Kakaó)ültetvények és delfinles a Commewijne-folyón
Reggeli után rövid utazás Paramaribo-ból a Commewijne– és a Suriname-folyó összefolyásához.
A korábbi ültetvények fényképezése, látogatással a Kampong kerületben. Közös séta egy másodlagos őserdőben kialakított parkban, majom-lessel (itt a majmok lesnek minket). A Fort Nieuw Amsterdam szabadtéri múzeum bejárása. A stratégiai ponton (meglepő módon) a britek által épített erőd az óceáni kijárat ellenőrzése, illetve az ültetvények védelme célján épült.  Továbbutazás a Frederiksdorp kávéültetvényre, hagyományos német ízvilágú ebéddel. Kijutás Leonsberg mólójához, az édesvízi delfinek (Sotalia guianensis) megfigyelésére a folyó torkolatvidékén. Delfin fotózás és képes delfin ABC áttekintés a vízen. Délutáni visszaérkezés hotelünkbe.

Éj Paramaribo-ban

8. nap: Peperpot Nemzeti Park – utazás Francia-Guyanába
Korai reggeli után poggyászaink felpakolása, majd látogatás a Peperpot Nemzeti Parkban, ami egykoron kávé- és kakaóültetvény volt,- mára azonban másodlagos esőerdő és védett természetvédelmi terület, igazi madárparadicsom. Lajhár, kapucinus majom és aguti (az meg mi…?) „vadászat” fényképezővel. Utazás Albina határvárosba, majd átkelés csónakkal a Maroni-folyón Saint-Laurent-du-Maroni-ba (Francia Guiana). A határátkelés itt különleges élmény, hiszen Dél-Amerikából az EU-ba, pontosabban Franciaországba lépünk át. (!)  A Bécsből, vagy máshonnan maradt eurók előkeresése az első pohár francia frissítőre, majd megérkezés a védett Camp de la Transportation (néhai) rabszolga, majd politikai fogoly elosztó-táborba.  Utazásunk folytatása szállodánkba. Bejelentkezés után pihenés medencénk partján, francia és kreol finomságok kóstolási lehetősége. Rövid közös áttekintés Franciaország néhai birtokairól az amerikai kontinensen.

Éj Kourou térségében

9. nap: Az Üdvösség-szigeteken
Egész napos katamarán kirándulás az Üdvösség-szigetekre (Iles du Salut – az egykori francia büntetőtelep, a Pillangó című film helyszíne). A szigetvilág három trópusi földdarab háromszöge. Első megállónk az Île Royale, amit 1762 óta használtak elosztó központként. Az Île Saint-Joseph a legdélebbi pont, itt voltak a némaságra ítélt fegyencek barakkjai. Az Île du Diable (Devil’s Island) az egyetlen nem látogatható helyszín a járhatatlan partok miatt. A festői trópusi helyszíneken épített börtönmaradványok felfedezése a növényzet és a szabadon élő tengeri iguanák, majmok és nagy szerencse esetén, kapibarák fotózásával. Visszatérés Kourouba késő délután. Búcsúvacsora.

Éj Kourou térségében

10. nap: Űrkutatási Múzeum – Guayanai Űrközpont; Cayenne megér több misét
Reggeli után poggyászaink bepakolása, majd utazás a Guyaspace Expérience (korábban Musée de l’Espace) múzeumba, az Európai Unió legfontosabb űrkutatási kiállítására. Az elképesztően gazdag kiállítás mindent is…bemutat az európai űrkutatásról,  az Ariane projektektől – a  Soyuz és Vega missziók innen történő indításáról és koordinálásáról. Látogatás a maga nemében egyedülálló Guayanai Űrközpontban (Centre Spatial Guyanais – CSG). A bázis látogatható területeinek bejárása. (Megjegyzés: A látogatást előre le kell foglalni – ugyanakkor minden kilövés is indítás állami titok. Így foglalásunk bármikor lemondható a hatóságok által.)
Utazás a fővárosba, az 1643-ban alapított Cayenne-be.  Francia Guiana legnagyobb városa és közigazgatási központja, az Atlanti-óceán partján, s egyben a Cayenne-folyó torkolatánál fekszik, az immár jól ismert „guyanai szabályok” szerint.   Útközben igaz mesék a városért folytatott 17. századi vetélkedésekről, majd a 20. századi békés közigazgatási átalakításokról. A magyarországnyi területű tengerentúli megyét 298.000 fő lakja, ebből 154.000 fő él a fővárosban és környezetében… a többiek, alig több mint 140 ezren… a további 80.000 km2-en…(!) Városnézésünket a Fort Cépérou várhegyén kezdjük. A 17. századi erőd romjai kicsit lepusztultak, de a megmaradt falakról páratlan kilátás nyílik a városra és az óceánra. Aláereszkedés a Place des Palmistes térre. Ez a város szíve és központi tere, amelyet hatalmas, magasba nyúló királypálmák díszítenek. Kihagyhatatlan látogatás a Marché de Cayenne-n (Központi Piac): A tengerentúli megye talán legforgalmasabb pontja, ahol mindenféle ismert,- és ismeretlen trópusi gyümölcsöket, fűszereket, helyi kézműves termékeket és híres kreol ételeket (például Court-bouillon) lehet venni. A Musée Départemental Alexandre-Franconie megtekintése belülről: A 19. századi gyarmati épületben található múzeum részletesen mutatja be a régió természetrajzát és a lakosság kevesebb mint 5%-át adó indián törzsek kultúráját.  Városnézésünk utolsó állomása Place de Grenoble tér és a Városháza, ami gyarmati építészet talán legszebb példája, közigazgatási épületekkel és árnyas fákkal övezett terecskékkel. Utazás a reptérre a délutáni órákban – búcsúval a Guyanáktól.  Elrepülés Párizsba menetrend szerint.

Éj a repülőn

11. nap: Hazaérkezés
Átszállás Párizsban reggel, megérkezés a Liszt Ferenc reptérre a deli órákban.

FIGYELEM!
A sárgaláz elleni vakcina igazolása mindhárom országban kötelező!
A Guayanai Űrközpont indítási időpontja nem nyilvánosak. Indítás esetén a teljes területet lezárják!

Részvételi díj félpanzióval	2.237.000,-Ft
Baleset, Betegség és Poggyászbiztosítás	köthető
Repülőjegy irányár illetékkel	570.000,-Ft
Beutazási engedélyek ügyintézés	A részvételi díjban
Stornó biztosítás	köthető
Belépők	A részvételi díjban
Elvárt borravaló	7,-USD/nap
1 ágyas felár:	369.000,-Ft