Délnyugat-Ázsia

Időpont: 2025. április 11-15. Byzantion – Nova Roma – Konstantinápoly és Isztambul. Más neveken… de Kr.e. 657-ben történt alapítása óta, egy és ugyanaz az időtlen város. Sokak szerint bolygónk stratégiailag legfontosabb helyszíne. Az egyetlen 2 kontinensen fekvő metropolisz, mára több mint 15 millió lakossal, Ázsiában és/vagy Európában. Az ókori Római Birodalom, majd Bizánc, s végül az Oszmán Birodalom fővárosa és kulturális központja. Az egyetlen óriás-város, ahol minden sarkon, minden utcán más évezred, vagy évszázad UNESCO világörökségeiben gyönyörködhetünk. A páratlan méretű és szépségű bazilikák, városfalak, mecsetek, paloták, fürdők valamint parkok felfedezése közben is marad idő azonban a kavargó bazárok zsongásának megtapasztalására, vagy épp a ráérős, esti vízipipás beszélgetésekre. Áprilisban a mesés Kelet kapuja eggyel több csodával várja szerencsés vendégeit: Ez a tulipánvirágzás, az  Istanbul Lâle Festivali, vagyis a Nemzetközi Tulipán Fesztivál ideje. Több mint 30.000.000 virág természetes anatóliai szőnyegével. (!) Kevesebben tudják, de tulipán (Lâle törökül) innen indult „világhódító útjára”. Sőt! A „Lâle Devri” (Tulipán éra, vagy Tulipán kor) külön időszak a néhai Török Birodalom históriájában. (!)

Időpont: 2025. május 2-6. Anatóliában „megszokott” élmény sok ezer éves városok utcáin járni. Bronzkori, ókori ásatások kincseit látni, amikhez képest az antik perzsa- vagy görög emlékek szinte kortárs daraboknak számítanak… Ankara, a modern Törökország fővárosa és „tervező műhelye” is ilyen, az írott történelem kora előtt alapított város. A ma 5,7 milliós metropolisz már a Kr. e. IV. évezredben is létezett, s szinte minden ókori nép, birodalom „lakta”, a perzsáktól – a rómaiakig, bizánciakig. Az Ankarához legközelebbi Fekete-tengeri partvidék se más: Legszebb kikötővárosát Amasrát (Sesamus vagy Cromna az ókorban) már Homérosz is megénekelte az Iliászban. Rövidke, 5 napos tartózkodásunk alatt 9.000 év (!) emlékeit, kincseit tekinthetjük meg – persze rácsodálkozva a XXI. századi ultramodern metropolisz üvegtornyaira, luxus-negyedeire is. Programunk gyakorlati időutazás is egyben: 2 éjszakára „kiköltözünk” az UNESCO világörökségi védelem alatt álló Safranbolu oszmán óvárosába. Az 1200-as évektől (s az 1800-as évekig) épített környezetben, Kis-Ázsia legépebben megmaradt karavánút központjában élvezhetjük a Pax Ottomanica itt maradt hangulatát, szokásait.

Időpont: 2025. május 14-21. és október 9-16.  Unikális kincseket vigyázó, szubtrópusi napfényben fürdőző földdarab, a vég nélküli tengerkék ölelésében. Sokak szerint az utolsó, még részben érintetlen táj – épp amilyen egykor (a beruházások és fejlesztések előtt) a Földközi-tengeri világ lehetett… Három kontinens (Ázsia, Afrika, Európa) határán, török – egyiptomi – görög – libanoni – arab – és angol örökségekkel. Legrégebbi történeteit Lineáris B írással vetették agyagtáblákra… úgy 4 évezreddel ezelőtt. Máig élő szólásai, dallamai és receptjei az ókori hettita,- föníciai,- vagy éppen görög és római időkre vezethetők vissza. Jártak itt Bizánc császárai, Velence dózséi - itt koronázták Jeruzsálem és Ciprus királyait – s itt remegtek bele a hegyek Oroszlánszívű Richárd kereszteseinek kardcsapásaiba. Legyen bármilyen hihetetlen, de ezen a különleges szigeten még a francia gótika uralkodói katedrális remekei is a legkifinomultabb perzsa- és oszmán stílusjegyekkel ötvöződtek, nemesedtek. S hogy milyen a Földközi-tenger egyetlen szubtrópusi jellegű, helyenként máig szinte érintetlen partvidékeinek lágyan simogató vize? Azt is csak itt próbálhatják ki – a bátrak és kortalanok…

Időpont: 2025. augusztus 25 – szeptember 2. Törökország legtávolabbi és legismeretlenebb vidéke a varázslatos ÉK-Anatólia. A Karadeniz-hegység (Kuzey Anadolu Dağları) felhőkben fürdőző mérsékelt-övi esőerdőitől és Rize lágy, szubtrópusi teaültetvényeitől - a Kis-Kaukázus-, és a Kelet - Anatólia-fennsík jégcsiszolta hegyóriásainak lábaiig, egészen egyedülálló természeti változatosság fogadja itt a látogatót. Az írott idők kezdete óta ismert kulturális központok (Trabzon, Erzurum,) vagy Sumela és a Çoruh-völgyének középkori grúz kolostorai – könyvtárnyi régészeti és építészeti szakirodalom forrásai. A Selyemút; Urartu, vagy a Trapezunti Császárság emlékei, az ókori Róma- és a Perzsa Birodalom, majd később az Oszmánok és a perzsa dinasztiák világméretű küzdelmeinek helyszínei. Bármerre is pásztáz a rácsodálkozó tekintet… Srí Lankát, Kanadát, vagy épp Üzbegisztánt sugallja a tudat (?)… Pedig ez itt mind Törökország – s annak is leginkább meglepő, mesés szeglete.