KILAUEA (!) – 1. rész

A Hawaii-szigetek és bolygónk legaktívabb, legtermékenyebb vulkánja.  Semmihez nem mérhető UNESCO világörökségi kincs. 2018-ban hónapokon át „média világsztár”: a rettenet és menekülők fortyogó földje… Pele istennő lakhelye. A nemzetközi turizmus egyik legvonzóbb látványossága. A hely, amit (legalább) egyszer minden amerikai látni szeretne. A bakancslisták egyik csúcs-szereplője. A maoli őslakosok „Folyton növekedő” és „Okádó”-ként (a Kilauea polinéz jelentése) tisztelt tabu vidéke.

Videó: A Kilauea lávája

 

Előszó helyett: Geográfia versus kereskedelmi média…

2018. május első napjaitól – immár 62. (hatvankettedik) alkalommal fokozott aktivitási tevékenység indult a Kilauea vulkán 35 km hosszúságú, Keleti törésvonala mentén. (A hatvankettedik sorszámozás afféle közmegegyezés eredménye, az 1820. óta tartó módszeres megfigyelések utólagos értékelése és az 1912. óta működő műszeres monitoring /folyamatos adatregisztrálás és elemzés/ adatai alapján.) Az Egyesült Államok hírügynökségeinek (CNBC; USA Today; NBC News) anyagaira ezúttal az egész világ, s így a magyar kereskedelmi média képviselői is teljes vállszélességgel ugrottak…

Az egyértelműen látványos képsorok kísérőjeként, szerkesztőnként 10-15 perc felkészülés után… megszülettek a hónapokon át ismétlődő kommentek, tudósítás panelek. Természettudományi szemlélet híján – a nézettség maximalizálásának módszerei szerint. A geográfiai ismeretek szerény mértékű bővítése mellett – a szenzációtupírozás és rémület szinten-tartás bulvár termékeinek futószalagon érkező, tömeges kínálásával…

Rövid írásunk afféle „ellenszer” a téma iránt érdeklődőknek – menekülő emberek, kisírt szemek, bajba került kutyusok… és az „életüket kockáztató” kosztümös tudósítók nélkül.

A Nagy-sziget vagy Hawaii-sziget

A 10.430 km2 területű Hawaii vagy Nagy-sziget (Big Island) az Egyesült Államok legnagyobb – míg Polinézia harmadik legnagyobb szigete, Új-Zéland két szigete után.   A Fejér-megyénél több kétszer nagyobb, óceánból kitornyosuló földdarab, a teljes szigetvilág névadó szigete. 5 különböző korú, egymásra települő, „összeragadt” pajzsvulkán építi fel – amikből csak egy, a legészakabbi Kohala tekinthető kihaltnak. Négy, ma is működő – vagy szunnyadó vulkánja számos statisztikát vezet, mint a Föld legmagasabb vulkánja (Mauna Kea), a Föld legnagyobb tömegű vulkánja (Mauna Loa), vagy a Föld legaktívabb, „legtöbbet termő” vulkánja – írásunk főszereplője, a Kilauea.

A Nagy-sziget állandó lakossága ma is csak 185.000 fő, ennek egyik oka extrém természeti körülményeiben keresendő: 1./ Állandó földrengések – amelyek olykor elérik a Richter skála szerinti 7-es erősséget; 2./ Tsunami lehetősége; 3./ 3.000 m feletti területek lakhatatlansága; 4./ Állandó vulkáni tevékenység. Földrajzi változatossága a látogatók millióit vonzza minden évben (a szigeten ugyanazon a napon úszhatunk trópusi korallzátonyok felett, ehetünk frissen szedett banánt – majd építhetünk hóembert, s „felülről” láthatjuk a naplementét, 4.000 m magasságból) – de a tartósan letelepedni vágyóknak meg kell tanulniuk együtt élni az extrém természeti viszonyokkal, s Pele istennő (a vulkánok polinéz istennője) szeszélyeivel.

A sziget a Hot Spot (forró pontos) vulkánosság következtében emelkedhetett ki a Csendes-óceánból, s mivel ez a folyamat napjainkban is tart – ma is növekedik. A növekedés zónája a sziget DK-i partvidéke, a Kilauea pajzsvulkán.

Kilauea – „A folyton növekedő”

A Kilauea egyáltalán nem emlékezet a klasszikus, kúpszerűen kiemelkedő, mindenki által ismert vulkánokra, mint pl. a Stromboli vagy a Fuji. Egyértelműen kiemelkedő csúcs híján, a tudósok sokáig azt sem tudták, hol vannak a földrajzi határai – vagy, hogy elkülönül-e egyáltalán a Mauna Loa vulkántól. Csak az utóbbi 4 évtized kéregvizsgálatai igazolták egyértelműen „önállóságát”, s méreteit: Központi kürtője (summit caldera) 4.000 m X 3.200 m méretű, alján állandóan változó intenzitással fortyogó, folyós lávával – s ebből nyílik 35 km hosszú Keleti-, illetve 125 km hosszú Délnyugati hasadéka (!) A maoli őslakosok által A folyton növekedőként tisztelt és félt, 1.247 m magas pajzsvulkán valójában egy több mint 150 km hosszúságú (!), állandóan változó, nyitott hasadék – amihez számos parazita kráter (önállónak tűnő vulkáni kúpok) és állandóan változó, frissen nyíló oldalhasadék társul. A geológusok mai vélekedése szerint 100.000 éve emelkedett az óceán szintje fölé, s egészen a XIX. századig számos explozív (robbanásokkal járó) kitörése is volt. Az utóbbi harminc évben elsősorban a Keleti hasadék (East Rift Zone) mentén aktívabb (itt éri el a folyó láva az óceánt) – de ez bármelyik napon változhat.

Amerikában vagyunk… – így a központi kürtőt valamikor körbe is lehetett autókázni… Az utóbbi aktívabb időszakok (1975/ 1982/ 2008/ 2014) során azonban többször előfordult, hogy a láva szintje drasztikusan megemelkedett – vagyis a világra szóló látványosság, a „vörösen izzó szökőkút” túlságosan magasra „köpött”. Ráadásul túlságosan sokat. Így a nagyszerűen megépített út (Crater Rim Drive) túlságosan közeli szakaszát lezárták. A Kilauea központi kürtője ma szigorúan zárt terület. A látogatók tisztes és biztonságos távolságból figyelhetik, az éjszakánként különösen látványos, vörösen izzó szökőkutat.

Az élet nem mindig igazságos… Az amúgy is óriási USA területe napról – napra növekedik, a Kilauea hasadékainak déli peremén. Földünk legaktívabb, legtöbb lávát termő vulkánja nagy szorgalommal építi a Nagy-sziget délkeleti partvidékét. Ráadásul a működés effuzív jellegű, vagyis nem történnek robbanások. Nincsenek vulkáni porfelhők és több km távolságra repülő vulkáni bombák. A folyékony láva néhány lépésnyire megközelíthető – s ami egyre többeknek egyre fontosabb, a mobillal készített fotó… azonnal posztolható… A szelíden folydogáló vulkánokat mára hawaii típusú vulkán-ként kategorizálja a nemzetközi szakirodalom.

Veszélytelen veszélyek

A Kilauea és környezete – mint minden aktív vulkáni vidék – veszélyes terület. Botor próbálkozás lenne ennek cáfolása, vagy a veszélyek mértékének célirányos „kicsinyítése”.

Nézzük meg közösen – „mire föl” akkor a téma címét adó szójáték:

A tavaly annyiszor fő-műsoridőbe kerülő hírek nem emberáldozatokról, előre nem látható katasztrófa helyzetekről, vagy reménytelen, a természeti erőkkel szembeni emberi erőfeszítésekről, esetleg hősies – de hiába való önfeláldozásról szóltak. Éppen ellenkezőleg: Emberi áldozat nem volt, a hatóságok minden tényezővel előre számoltak, az érintett területeken a mentés előkészített és minden részletében pontosan kivitelezett volt.

Vagyis olyan „katasztrófa jeleneteket” nézhetett a világ, hónapokon át – ahol nem történt semmiféle katasztrófa.

Az USA Szövetségi Geológiai Intézet (US Geological Survay), a Nemzeti Parki Szolgálat (National Park Service) és más szövetségi és egyetemi intézetek szeizmográfjainak és vegyi összetétel elemző berendezéseinek köszönhetően – illetve az ezeket kezelő, jól felkészített és megfelelő létszámú szakértőnek köszönhetően, sikerült minimalizálni az anyagi veszteségeket is. (A lehetőségekhez képest.)

Veszélytelen veszélyek. A szókapcsolat első tagja (veszélytelen) – a más vulkáni vidékekhez képest rendkívül jól felszerelt és hatékonyan működtetett előre jelzési rendszerre vezethető vissza. Leegyszerűsítve, nincs a Kilauea-nál „jobban megfigyelt” vulkán – s a tektonikus és vulkáni működések erősödése esetén – nincs gyorsabb, előkészítettebb „kiürítés”, mint itt, a Nagy-szigeten.

Talán meglepő, de a szókapcsolat második tagjának (veszélyek) „forrása” is az amerikai műszerezettség és alaposság: A rengések, lávakitörések és folyásirányok megfigyelése – előrejelzése mellett, percről-percre figyelik a felszínre törő gázok vegyi összetételét is. A VOG a vulkáni gázokból keletkező felhő, vagy köd (az angol vulcano és fog /köd/) – egy Hawaii-ról a nemzetközi szaknyelvbe került kifejezés.

Leegyszerűsítve, már a vulkánból a felszínre törő gázok vegyi összetételét, sőt azok mozgásirányát is megfigyelik és előrejelzik. Itt nem csak, hogy „figyelik” a felszínre törő gázok összetételét, de napokkal előre „tudni akarják” a gázok összetételének alakulását, sőt már azt is „kézben akarják tartani”, merre fújjon a szél… (!) A rendkívüli állapot bevezetése vagy a kitelepítések számos esetben nem az aktuális történések alapján – hanem a jövőbeni esetleges történések és a lehetséges károk megelőzése érdekében történtek.

A Hawaii-sziget „média világsztárrá” lett DK-i szegletében, a Kilauea aktív törésvonalai mentén minden telek vagy ingatlan tulajdonos – mindenre kiterjedő, részletes tájékoztatást kap a lehetséges veszélyekről. Tulajdon, tartózkodási engedély – kizárólag az erre vonatkozó dokumentumok hitelesítésével, aláírásával igényelhető. Minden itt tartózkodó személy tökéletesen tisztában van helyzetével – „A folyton növekedő” Kilauea, Pele istennő lakhelye szeszélyeivel…

Folytatás következik…

Szöveg és kép: Gőgös Norbert 

FORRÁS:

• National Park Service U.S. Department of the Interior – kiadványok / nps.gov
• USA Today / usatoday.com
• CNBC /  www.cnbc.com

Tags: KILAUEA