Észak-Macedónia – Koszovó – Szerbia

Balkáni históriák és titkok nyomán, magashegységi hűsöléssel

Időpont:	2025. május 9-16.
Utazás:	50 fős különbusszal (Magyarország legjobb kávé,- és italválasztékával!)
Szállás:	4****-os hotelek kétágyas szobáiban
Ellátás:	Reggeli (Fakultatív vacsora előzetesen igényelhető)
Létszám:	Min. 40  fő + 1 fő szakvezető

Tudományos vendég: Dr. Kubassek János, a Magyar Földrajzi Múzeum címzetes igazgatója

„A Balkán mindig több történelmet terem, mint amit meg tud emészteni.” Sir Winston Churchill

A Balkán-félsziget talán legeldugottabb, legtitokzatosabb zugaiba vezet utazásunk, Észak-Macedónia és Koszovó magashegységi világába. A Šar-hegység (Malet e Sharrit) jégvájta falaitól az Albán-Alpok járhatatlan vonulatain át, a Galičica Nemzeti Park mindig friss havasi legelőinek legtetejéig. A tengernyi méretű tavak sorában a Mavrovsko,- az Ohridi,- és a Preszpa-tavak azúrkékjét is élőben láthatjuk, sőt… akár lábmártóztatásra „tesztelhetjük”. Gorë ismeretlen platóin, a Korab (2.764 m) árnyékában, az észak-macedón – koszovói – albán hármas határon piknikezünk (tarisznyából). Az egyedi kulturális látnivalók terén is „mélyre ásunk”: a két főváros (Szkopje és Pristina) tüzetes bejárása mellett olyan UNESCO világörökségi helyszíneket is megismerhetünk – vagy újra láthatunk, mint Ohrid,- vagy Prizren óvárosa. És végül kettő hívogató név a meglátogatásra váró „kulturális gyémántok” sorából: Bigorski Kolostor (az Első bolgár birodalom X. századi ereklye gyűjteménye); Gazimestan (az 1389. évi Rigómezei csata emlékművei). 

    

1. nap: Utazás Szkopjéba; Észak-Macedónia és határai
Indulás reggel 6:00 órakor Budapestről, a Hősök-teréről (Műcsarnok mögötti parkoló). További felszállási lehetőségek az M5 autópálya érintett benzinkútjainál. A határ átlépése után haladás az Újvidék – Belgrád – Nis útvonalon, autópályán, 2-3 óránkénti rövid pihenőkkel. Menet közben vázlatos ismertetés a 25.000 km2 nagyságú, 1991-ben függetlenné vált hegyvidéki ország, a modern Észak–Macedón Köztársaság természetföldrajzáról, nagyszerű turisztikai adottságairól. Betekintés a köztársaság múltjába, külön hangsúllyal a középkori bolgár, majd a több-száz évig tartó oszmán időkre. Mi a különbség Makedónia és Macedónia között?  – a közelmúltig jól ismert, Görögországgal anno fennálló vita és a különböző értelmezések ismertetése a buszon. Rövid szemelvények Szkopje (török nevén Üsküp), az ország fővárosának múltjából. Esti megérkezés Szkopjébe, közös vacsora, majd fakultatív esti szabadprogram.

Éj Szkopjéban

2. nap: Üsküp – Szkopje hangulatai; A Matka-kanyon tájképén
Reggeli után utazás a Skopsko Kale, a város fölé magasodó fellegvár hegyére.  A Vardar-völgy és a félmilliós főváros panorámájának fényképezése, majd ismertető a Kale történetéről, I. (Szent) Jusztiniánusz (482-565) bizánci császár az erőd építtetője korától – annak török kézre kerüléséig. Elutazás a Treska folyóból „felhizlalt” Matka-kanyon, az ország leghíresebb hajózható „élő tájképe” partjaihoz. Hajókirándulás az irdatlan sziklák és fecskefészekszerűen telepített, XIV. századi kolostorromok látványának élvezetével. Visszautazás a fővárosba, útközben történetek Üsküp oszmán fénykorából, amikor a város Rumélia egyik legnagyobb városa és Koszovó Vilajet fővárosa volt. Ebédidő és rövid szabadidő az Öreg bazárban (Török bazár). Közös látogatás a Macedonia Múzeumban, majd megismerkedés helyi kísérőnkkel. Gyalogos városnézés, házigazdánk vezetésével a modern belvárosban: Macedónia- tér és Nagy Sándor lovas-szobra – Középkori kőhíd – Művészetek hídja – Parlament – Ohridi Szent Klement temploma – II. Fülöp oszlopa – Sámuel bolgár cár szobra… Rácsodálkozás Szkopje Európában egyedüli köztéri emlékműveire. Esti szabadprogram.

Éj Szkopjéban

3. nap: Mavrovo hegyvidékén át Ohridig
Reggeli utazás Tetovóba, a méltán világhírű Festett Mecsethez (Xhamia e Pashës). A mecset megtekintése után utunk folytatása Gostivar-on keresztül, a Mavrovo Nemzeti Parkba. A Korab- és a Velivar- vonulat keleti lábainál elterülő hegyvidék az ország és egyben az egész Balkán-félsziget egyik legnagyobb őserdeje. 2.000 m feletti régióiban számos jégkorszaki reliktum faj virágzik ma is, de erdőiben is találunk csak itt élő, endemikus növényeket, mint pl. a balkáni selyemfenyő (Pinus peuce). Ezúttal a nemzeti park alsó régiójában „kutakodunk”. Séta és pihenő a Mavrovó-tó erdőkkel körbeölelt partján, majd felkapaszkodás busszal a Debári János (I. Sámuel cár korának bolgár patriarchája) által 1020-ban (!) alapított Keresztelő Szent János kolostorba. (bulgárul: Бигорският манастир „Свети Йоан Предтеча“). A közös látogatás után az időjárástól és a rendelkezésre álló időtől függően 1,5 órás piknik / vagy séta egy panorámás gerincre.  Utazásunk folytatása a Radika,- majd a Drinit-folyó völgyében délre, Debar irányába, fotószünetekkel a leginkább vadregényes helyszíneken. A buszon jó pár szó az UNESCO világörökségi (természeti és kulturális is) Ohridi-tó különleges vízrajzáról és élővilágáról. (A Közép-Albán-hegyvidék és a Nyugat-Macedón-hegység „közé szorult” 360 km2 méretű, 180 – 280 m /!/ mélységű tó a Balkán legöregebb, s legtitokzatosabb víztömege, több mint 200, csak itt található fajjal.) Koraesti megérkezés Ohrid városába.

Éj Ohridban

4. nap: Az UNESCO világörökségi Ohrid és a Galičica Nemzeti Park kincsei
Ohrid az ókori bizánci időkben vált püspöki és oktatási központtá, máig is „A bizánci ékszerdobozként” ismert, a régészek és művészettörténészek körében. Bizáncot a Dunai bulgár birodalmak váltották tulajdonosként, sőt a középkori Bulgária fővárosa is volt. Sétánkat Sámuel cár (997-1014) fellegvárában kezdjük, az óváros legmagasabb pontján. Rövid történet az építtető bulgár császár és az Első Bulgár Birodalom korából. A „balkáni Bajkál” (az Ohridi-tó beceneve) panorámáinak fotózása, majd leereszkedés az Óvárosba. Az V-VI. századi városfalak fotózása, majd látogatás a Sveta Sofija katedrálisban. A különleges értékű freskók megtekintése. Séta a girbe-gurba utcákon, a „tengerpart felett” a csodálatos kilátásáról világhíres Sveti Jovan Kaneo templomhoz. Felkapaszkodás a 300-as években épült (!) Sveti Kliment i Pantelejmon templom romjaihoz.

A kincset érő mozaikok megtekintése. Séta a Sveti Kliment templommal szembeni ikongalériához, majd a hellenisztikus, Kr.e. II. századi amfiteátrum fotózása. Utazás a Csontok-öble cölöpfalu múzeumhoz, majd séta az ókori római romoknál. Feljutás a Galičica Nemzeti Park szerpentinjein, a Prespa-tóra néző havasi legelőkig.  Könnyű, összességében kb. 2 órás séták és fotószünetek. Koraesti aláereszkedés busszal a szállásra.

Éj Ohridban

5. nap: A Sara Nemzeti Parkon (Malet e Sharrit) át “Kis-Isztambul” városába (Prizren)
Reggeli után utazás az Észak-Macedóniát Koszóvótól elválasztó, több mint 80 km gerinchosszúságú  Šhar-hegység északi hegylábaihoz. A magashegység mindkét oldala nemzeti park, 30 db csúcsa emelkedik 2.500 m magasság fölé.

(!) Lejtőin tenyésztették ki a hatalmas Illír hegyi pásztorkutyát(Qeni i Sharrit), gerinceiről egyszerre 3 ország látható (jó időjárási viszonyok esetén). A határ átlépése, remélhetőleg egyszerű adminisztratív formaságokkal. Vázlatos áttekintés a 10.887 km2 méretű, meseszép fekvésű ország (Koszovó) természeti viszonyairól, illetve a szláv betelepülés előtti albán törzsek, államok múltjáról. Feljutás a szerpentineken a felhők világába, rövid fotószünetekkel a legszebb pontokon. Felvonózás a Brezovicë sí-központból a főgerinc közelébe, majd 2 órás túra, erőnktől és hangulatunktól függően. Séta közben emlékezés az 1916-1918 évi magyar Balkán-kutató tudományos expedíciók tudós-alpinistáira (Teleki Pál, Lóczy Lajos, Csiki Ernő, Kormos Tivadar, Timkó Imre, Szontágh Tamás). Prizren felé indulva “előkészítő sztorik”a Balkán talán legmeglepőbb kulturális központjáról: Az ókori alapítású Prizren fellegvárát I. Jusztiniánusz császár építtette Dardania provincia egyik legnagyobb erődjévé, a város mai nevét II. (Bolgárölő) Bazileosz (976-1025) bizánci császár kora óta használják. Kelet-Róma uralmát a XIII. században váltotta az átmeneti szerb fennhatóság, majd 1450-től vált az Oszmán Birodalom egyik regionális kulturális központjává, egészen 1912-ig. Ősi mecsetei, hídjai, középületei afféle “Kis-Isztambul” hangulatot árasztanak, s ha ez nem lenne elég, albán és bosnyák lakói mellett máig élnek itt törökök is.  Bejelentkezés hotelünkbe, majd rövid felkészülés után feljutás a fellegvárba (Kalaja e Prizrenit). A naplemente látványának élvezete az évezredes falakról. Vacsora után,- és igény esetén, fakultatív vízipipázási lehetőség.

Éj Prizrenben

6. nap: Gorë platóin; Prizren meséi
Reggeli utazás a Gorë Régióba, a szunnita Goranci hegylakók magashegységi világába. A gorancik egy különleges, régi bulgár dialektust beszélő népcsoport, akik muszlim vallásukat tekintették-tekintik identitásuk alapjának. Származását illetően van, aki bolgárnak, van, aki töröknek, vagy éppen bosnyáknak tartja magát – az elzárt havasokban kialakított életformájuk egészen egyedi. A tájak is inkább Tádzsikisztánt… mint Európát idézik. Fotószünetekkel megszakított utazásunk Restelicë hegyi falujáig, majd onnan sétánk, a Korab Kapi Dzamija-csoport oldalában lévő hármas határra vezet (Koszovó – Albánia – Észak-Macedónia). A csend hangjainak élvezete a Balkán talán legeldugottabb platóján, tarisznya piknikkel. Visszautazás Prizrenbe. Óvárosi sétánk során látogatást teszünk az UNESCO világörökségi védelem alatt álló Gazi Sinan Pasha Nagymecsetben és a Ljeviš Miasszonyunk templomban is. A Prizreni Liga Múzeum közös bejárása, emlékezéssel az 1878. évi eseményekre, az albán autonómiát kérő bejek 3 évig ülésező “parlamentjére”. Szabadidő a zsibongó belvárosban. Igény esetén, ismételt fakultatív vízipipázási lehetőség.

Éj Prizrenben

7. nap: Az Újszülött város; Rigómezőn
Reggeli után utazás Koszovó fővárosába, Pristinába. A buszon néhány szó az ország függetlenné válásáról, az azt megelőző háború szomorú eseményeiről. A fővárosba érve találkozás albán házigazdánkkal, aki egy 3 órás városnézésen kalauzolja körbe csapatunkat. Útvonal: Szent Kalkuttai Szent Teréz Katedrális – Birodalmi Nagymecset – Koszovó Nemzeti Könyvtár – Szkander bég és Bill Clinton szobrai – Újszülött („Newborn”) Emlékmű – Nemzetgyűlés Székháza. Rövid ebédidő, majd utazás az ország nevét is adó Rigómező csatamezejére. Igaz mesék az itt lezajlott sorsdöntő csatákról: Első rigómezői csata (1389); Második rigómezei csata (1448). Történetek I. Murád (1362-1389) szultán életéből, az Oszmán Birodalom születéséről – és persze „A törökök egyetlen félelméről”, Hunyadi János (1407-1456) kormányzóról. Séta a Gazimestanban, I. Murád szultán türbéjénél, majd az 1389. évi csata emlékparkjában. Hazautazásunk megkezdése a délutáni órákban. A koszovói-szerb határ átlépése, a hatóságok aktuális magatartása alapján – az éppen nyitva tartott állomáson. Szállodánk elfoglalása Nis térségében.

Éj Nis térségében

8. nap: Hazaúton – Balkáni históriák és titkok nyomán 2026.
Bőséges reggelinket követően egész napos utazás autópályán, 2-3 óránkénti szünetekkel. Menet közben lehetőség a 2026. évi Balkáni históriák és titkok nyomán… utazás igényfelmérésére, spontán tervezgetésére. Hazaérkezés Budapestre az esti órákban.

Részvételi díj reggeli ellátással	317.000,-Ft
BBP biztosítás	köthető
Belépők (17 helyszín; előzetesen fizetendők)	29.500,-Ft
Fakultatív szállodai vacsora	73.000,-Ft
Stornó biztosítás	2,8%
1 ágyas felár:	98.000,-Ft

                                                                                

FIGYELEM! A programok napi sorrendje változhat. A hágók, hegyi utak járhatósága a helyszíneken derül ki. A hegyi szakaszokon történő vezetés a hatóságok aktuális, napi intézkedései, engedélyei alapján történik.

A részvételi díj az 1 éves családi Magyar Földrajzi Múzeum támogatói tagdíjat (7.000,-Ft) is tartalmazza – attól el nem választható. A családi múzeumi támogatói tagság átruházható.

Az egyedi és egyszeri szervezésű tanulmányi úton stratégiai partnerünk kedvezményei nem érvényesek.

I. Murád oszmán szultán, korabeli ábrázoláson.