IZLAND – jégmezők; gejzírek; zuhatagok és fjordok szigete

A viking sagák élő mesevilágában 

Időpont:	2025. július 8-16.
Utazás:	Menetrend szerinti járattal, a helyszínen 30 fős busszal
Szállás:	3***-os hotelek 2 ágyas szobáiban
Ellátás:	Reggeli
Létszám:	24 fő + 1 fő szakvezető

Magyar idegenvezetés Budapesttől – Budapestig

 „Jobb egyetlenszer látni a dolgokat – mind százszor hallani róluk” – izlandi szólás

A Közép-Atlanti-hátság felszínre emelkedett, állandóan változó, arktikus földje. A néhai vikingek Jégországa, ahol kontinensünk legnagyobb jégmezői terpeszkednek, legnagyobb vízesései dübörögnek a mélybe, s ahol mindennaposak a „rutinszerű” vulkánkitörések. A gejzír- és ezerszínű ásványmezők világa, forró vizes medencékkel a gleccseróriások tövében. Izland, az Északi sarkkörhöz simuló, 103.000 km² méretű sziget természetileg Grönlandhoz (Észak-Amerika), míg társadalmilag Skandináviához (Észak-Európa) tartozó, egyedien ritkán lakott és szinte érintetlen ország. 4.970 km hosszúságú (!) óceáni partvonalán (s a mögött) ma is csak 370 ezer ember él. Nincs nem festői tája… még nemzeti parkjait is további védett területek ölelik körbe. Nincs ország természettudatosabb lakossággal, nincs szabadtermészet nagyobb változatossággal és állandóbb változással. Az UNESCO világörökségi védelem alatt álló Jökulsárlón jéglagúna mélyétől – a jégbezárt Öræfajökull vulkánon át – a sarkvidéki viharokban is fehérlő Hvannadalshnúkur (2.119 m) piramisáig – meg azon is túl… minden méterén felrázóan szürreális környezet.  Izland az ősi viking sagák  – máig valódi és megtapasztalható mesevilága.

 1. nap: Helsinki megálló
Elutazás Budapestről menetrend szerint.  Megérkezés Helsinkibe a délutáni órákban. Buszos és gyalogos városnézés Finnország fővárosában: A Finn-öböl partján fekvő várost számos öböl, félsziget és sziget tagolja, szépíti. Eredeti nevén Helsingfors-ot I. Gusztáv svéd király alapította, 1550-ben. Oroszország 1809-ben foglalta el a területet, de I. Sándor cár kormányzata meghagyta a Finn Nagyhercegség fővárosaként. A XIX. század második felében rohamos fejlődésnek indult, Szentpétervárhoz hasonlóan neoklasszicista stílusban építették középületeit, palotáit. A fő- és kikötőváros ma is könnyen bejárható, rengeteg parkkal tarkított, élhető városképpel rendelkezik. (Programunk során egyéni étkezési lehetőség a határozottan festői kikötőben.)

Éj Helsinkiben

 2. nap: Izland ősi históriája: A viking sagák igaz meséi, Utazás Akureyribe
Kora reggeli transzfer a repülőtérre (reggeli csomagot biztosítunk), majd elrepülés a Jégországba. (Izland jelentése óészaki nyelven.) Megérkezésünket követően utunk az Észak-Izland felé, a festői Borgarnes település érintésével kezdődik.  Áthaladás a Holtavörðurheiði-hágón, amely az első lenyűgöző kilátást nyújtja a napjainkban is formálódó, arktiszi hegyvidéki tájra. Átutazás a Kólugljúfur-kanyonon. Utunk folytatása a Skagafjörður-völgyön keresztül, amely gazdag történelmi örökségéről és lovas hagyományairól is híres. Útközben ismerkedés néhány a viking sagákból merített történettel a sziget korai megtelepülőiről, illetve vázlatos áttekintés Izland egyedi természeti adottságairól. Glaumbær-ba érkezve látogatás a néprajzi múzeumban, ahol betekintést nyerhetünk az itt élő, kései vikingek néhai életviszonyaiba. Esti érkezés Akureyri-be, Izland „északi fővárosába”.

Éj Akureyriben

3. nap: Akureyri bálnái és az Erdő-lagúna
Reggeli után közös séta Izland északi fővárosában: az arktiszi-skandináv építészet sajátosságainak megfigyelése, látogatással az Akureyri-templomnál. Egyéni séta lehetősége a helyi művészeti galériák és butikok nyüzsgő világában, majd fakultatív látogatás a Lystigarðurinn-ban, a világ legészakibb botanikus kertjében, ahol Izland gazdag flórájának jónéhány zöldellő képviselőjét láthatjuk-örökíthetjük meg.
Akureyri vizei, s különösen az Eyjafjörður fjord, Izland egyik legismertebb „bálnales forró pontja”. Júliusban láthatunk itt pl. púpos bálnákat,- fehércsőrű delfineket,- és akár kardszárnyú delfineket is. Fakultatív bálnales hajóról.  A nap végén mi is lehetne jobb, mint ellazulni a Forest Lagoon termálvizes fürdőjében. Ez az egyedülálló termálfürdő egy gyönyörű erdő közepén található, amely egyensúlyt teremt a modern kényelem és a természet közelsége között. A melegvíz nyugtató hatása mellett csodálatos kilátás nyílik a környező fjordokra és hegyekre. Fakultatív látogatásunk hossza kb. 2 óra.

Éj Akureyriben

 4. nap: Az Istenek vízesései
Utazásunk megkezdése kelet felé, az északi Felföldre, a zuzmók borította „rénszarvaslegelők” mentén, fotószünetekkel, ha rénszarvasokkal, vagy éppen izlandi pónis lovasokkal találkozunk. Séta és fényképezés a gleccserek vizével táplálkozó Godafoss – Istenek vízesése zuhatagánál. Ismerkedés az óriási vízesés legendáival. Továbbutazás a madárvilágáról és vulkáni formáiról is híres Myvatn-tó partjára. Útközben rövid fotószünet a legszebb „holdbéli” kénes kigőzölgéseknél. A különleges vegetáció és a megannyi álvulkán megtekintése a Myvatn partján, kialakulásuk rövid magyarázatával. Utunk folytatása Izland második legnagyobb folyója, a Grönlandi-tenger felé rohanó Jökulsá á Fjöllum  partján, Európa legnagyobb és legnagyobb energiájú vízeséséhez, a 193 m³/s. vízhozamú Dettifoss-hoz. A 100 m széles, 44 m mély, elemi erővel dübörgő vízesést minden sci-fi kedvelő ismeri, hiszen itt játszódik Ridley Scott Prometheus c. szuper-produkciójának nyitójelenete.

A Golf-áramlat hatásait „élvezve” érkezünk a keleti partszakasz és szédítően magashegyi hágók felé vivő Egilsatddirba, a szállásra.

Éj Egilstaddír-ban

 

5. nap: A Keleti Fjordvidék, “1 nap Feröeren”
Reggeli utazás a Keleti Fjordvidék partjain.  Ismerkedés a fjordok képződésével, illetve a sziget éghajlati viszonyaival. Átutazás Breiddalsvík faluján, ami az „Izland Erős Embere” versenyről vált nemzetközi hírűvé.  Fotószünet a „tengerből kinövő” 1.069 m magas (!) Búlandstindur hegy tövében. A legendás csúcs nyugati sziklája a Godaborg (Isten bérce), ahonnan 1000-ben, a keresztény hitre térés lezárulásakor, az utolsó pogány vikingek is a tengerbe dobták régi kegytárgyaikat. Az Isten bérce fényképezése a Zöld-szikla partszakaszról. A terület nagyon hasonlít az innen 430 km távolságra lévő, 18 nagyobb szigetből álló Feröer-szigetekre (Føroyar), s ha ez még nem lenne elég, az itteni halászfalvak lakóinak zöme rokonsággal is rendelkezik a keleti “szomszéd” falvakban. Néhány izlandi – feröeri földrajzi összehasonlítás a buszon. Séta a Berufjördur fjord partján épült ősi halászfalu, Djúpivogur kikötőjében. Továbbutazás a fjordok mentén délre, az igen festői Höfn városába.

Éj Höfn-ben

6. nap: A Vatnajökull peremén; A Jökullsarlón úszó jéghegyei között
Ismerkedés kontinensünk legnagyobb jégmezője, a 8.000 km2 (!) területű Vatnajökull – a látóhatáron mindent elfedő, s épp a lábunk alatt csikorgó  „Tavak Gleccsere”  természet földrajzával. Utazás az óceánparton a Jökullsarlón gleccserlagúna partjára. Hajózás az úszó jéghegyek között (!), a gleccserlagúnán. Séta és a jéghegyek fotózása, szerencsés esetben fókák társaságában, majd lejutás a nyílt Atlanti-óceánhoz, a Gyémánt-partra (Diamond beach). Rövid délutáni látogatás és séta a Skaftafell Nemzeti Parkban. Jó idő esetén a sziget legmagasabb csúcsa, a 2.119 m magas Hvannadalsnúkur és a csillogó jégsapkájú Örefajökull fényképezése. Koraesti érkezés a szállásunkra.

Éj Vík környékén

7. nap: Víztömegek bűvöletében
Reggeli séta Vík városkájában, majd utazás Reynisfjara életveszélyesen gyönyörű fekete kavicsos fövenyéhez. A különleges bazaltorgonák, illetve az „óceáni ostromot álló” óriási bazalt-tűk megtekintése,  szerencsés esetben a fejünk felett repkedő lundák megfigyelése és fényképezése. Néhány szó az Atlanti-óceán északi medencéjének “közeli” skandináv szigetéről (Jan Mayen; Feröer; Svalbard; Grönland). Folyamatos utazás nyugatra, közben „kitekintési lehetőség” az óceán alatt „tátongó” Közép – Atlanti-hátság (Mid-Atlantic Ridge) további híres vulkáni utóműködéses területeire (Azori-szigetek; Kanári-szigetek) – szóban.   Látogatás és séták a hatalmas víztömegekkel a mélybe szakadó Skógafoss, majd a Seljlandsfoss vízeséseknél. (Rövid túra a Skógafoss fölé, a folyóvölgyben – majd séta a Seljalandfoss vízfüggönye mögé.) Koraesti megérkezés a fővárosba, Reykjavíkba.

Éj Reykjavíkban

 8. nap: Izlandi Aranykör és a Geyzír-föld
Reggeli után utazás a Pingvellír Nemzeti Parkba. Vezetés a festő Kaldilalur völgy földútjain, rövid fényképszünetekkel. Séták a száraz, szinte sivatagos tájon. Jó látási viszonyok esetén a hófödte ormok és jégmezők fényképezése. (Az út mellett látható jégmezők: Langjökull, Eiríksjökull, Okjökull). Megérkezés a Geysírek völgyébe, ahol a Strokkur „munkájában” gyönyörködhetünk, a Langjökull gleccser alatt. Hegyvidéki útvonalon utazunk a világ egyik legszebb vízeséseként számon tartott Gullfosshoz, az „Arany Vízeséshez”, ahol a lépcsőzetes szirteken pazar fotókat készíthetünk a lezúduló gleccserolvadékról. Séta és fényképezés a Pingvellír Nemzeti Parkban, a természeti erők által kettéhasított völgyben. Ezen a területen találkoznak az Eurázsiai és az Amerikai kontinentális lemezek, valamint itt volt a székhelye az ősi, 930-től összeülő viking parlamentnek, az Althing-nek. Rövid séta Észak-Amerikába… majd vissza Észak-Európába…, s ezt követően, koraesti visszautazás a szállásra.

Éj Reykjavíkban

 9. nap: Hazautazás
Korai transzfer a keflavíki reptérre, majd helsinki csatlakozással utazás Budapestre. Hazaérkezés menetrend szerint, késő délután.  .

 

Részvételi díj reggelivel	1.080. 000,-Ft + idegenforgalmi adó
Baleset, Betegség és Poggyászbiztosítás	köthető
Repülőjegy irányár illetékkel	195.000,-Ft
Egyágyas felár:	508.000,-Ft
a
FAKULTATÍV PROGRAMOK
Forest Lagoon fürdőzés	25.000,-Ft
Akureyrí bálnales	49.000,-Ft

 

Tudnivalók:

• A változékony időjárás miatt a programok sorrendje változhat.
• Kényelmes cipő (bakancs) és ruházat viseletét javasoljuk.
• Ne felejtsék otthon fürdőruháikat.
• Esőkabát, vízálló cipő (bakancs), vízálló és meleg ruházat, szúnyogriasztó ajánlott.
• Várható nappali hőmérséklet 15-20 C, éjszakai 8 – 10 C.