Jakutföld örökfagy és porhó világa

Szibériai felfedezőút Földünk leghidegebb lakott tájain – a Jégkorszak felidézésével…

Jakutszk – Léna-medence – Verhojanszki-hegység – Ojmjakoni-felföld

Időpont:	2022. február 12-20.
Utazás:	Menetrend szerinti járatokon; a helyszíneken különbusszal
Szállás:	3***-os szállodák 2 ágyas szobáiban, szibériai falusi vendégházakban
Ellátás:	Program szerint
Létszám:	10  fő + 1 fő szakvezető

 

A több mint 3.000.000 km2 (!) területű Jakutföld (Szaha Köztársaság) Szibéria és bolygónk egyik legvadregényesebb tája. Északi határain a Jeges-óceán fagyott partjaival – délen az Orosz Távol-Kelet járatlan hegységeivel. „Közepén” hömpölyög a Bajkál-tóból eredő Léna óriásfolyama, amit a Jégkorszakban legyalult 800.000 tó vidéke csillogó jégtükrei ölelnek körbe. Itt 8 hónap hosszúságú a tél, a föld máig is 300-400 m mélységig fagyott (permafrost). Az évi középhőmérséklet még sohasem haladta meg a -9ºC értéket – de a jakut (török), tunguz és burját őslakosok ezt így szokták meg, sokan így szeretik. Ez Földünk leghidegebb lakott vidéke – igaz, 0,3 fő/km2 népsűrűséggel. Február közepén – amikor a hőmérő higanyszála már -30ºC-ra emelkedik (!) – indulunk erre a varázslatos vidékre – a Jégkorszak emlékei nyomán – a Léna jegén és a Verhojanszki-hegység ormain át – egészen Ojmakonig, a Hőmérsékleti Pólusig. 

 

„Ha boldog és kiegyensúlyozott életet szeretnél gyermekeidnek – engedd, hogy egy kicsit fázzanak és éhezzenek…” szibériai szólás

1. nap: A végtelen Jakutia határai

Elrepülés Jakutszkba a délelőtti órákban, Moszkva átszállással menetrend szerint. Útközben vázlatos áttekintés a 3.103.200 km2 területű (33 X magyarországnyi) Jakutföld természetföldrajzáról, különös tekintettel az A/ Északi sarkkör fölé nyúló területek, illetve a Jeges-óceán partvidéke és szigetei; B/Cserszkij– és Verhojanszki-hegységek vonulatai; C/ Léna-medence. Rövid magyarázat a Verhojanszki-hegység meteorológiai sajátosságairól – s hogy miért ez Földünk leghidegebb vidéke. Néhány szó a ma is csak 950.000 lakosú óriás autonóm köztársaság őslakóiról, népeiről – a jakutokról, dolganokról, evenkekről, evenekről, jukagirokról, csukcsokról és burjátokról.

Éj a repülőn

2. nap: Jakutszk, a „permafrost főváros”

Reggeli megérkezés Jakutszkba, Jakutia fő- és egyetlen nagyvárosába. Szállodai szobáink elfoglalása, étkezés, majd diskurálás a hőmérő adatai felől…

A Léna bal partján épült, mára 265.000 lakosú várost 1632-ben alapították Pjotr Beketov kozákjai. Számos bányatársaság központja (a Szaha Köztársaság rendkívül gazdag gyémánt, arany, ezüst, ón, volfrám és urán készletekkel rendelkezik – dúskáló olaj, gáz és szénmezőkkel), egészen egyedi viszonyokkal és látnivalókkal. Ez bolygónk legnagyobb permafrostra (jégre) épített városa – ahol minden pince egyben hűtőkamra is, s minden kút egyben jégkocka automata… Az évi hőingás meghaladhatja a 100 ºC-ot, ezzel is világrekordot tartva. Városnézésünk legfontosabb állomása: Permafrost Királyság hegye (Cshiskán kán trónterme, Észak Ura nagyterme); Észak Múzeuma és a Permafrost Múzeum. Napközben ebéd, illetve rövid ismerkedés a kutyaszánozás tudományával, az Ytik Kuel tó jegén, látogatással Csorcsur Muran skanzenben. A méltán világhírű Mamutok Világa Múzeumban (NEFU Mammoth Museum) közös megtekintése.

Rövid összefoglaló az autonóm köztársaság északi felében életre hívott Pleistocene Park (Jégkorszak Park) működtetéséről, SCI-FI-be illő célkitűzéseiről. Este kiadós jakut vacsora, majd fakultatív vodka-kúra…

Éj Jakutszkban

3. nap: A Léna és oszlopai

Délelőtti utazás kisbuszon az UNESCO világörökségi védelem alatt álló Léna oszlopokhoz. Ismertető Szibéria legkeletibb óriásfolyama, a 4.300 km hosszú, 2.500.000 km2 vízgyűjtő területű Léna víz- és jégrajzáról. A 16-20 m mélységű, 17.000 m3/sec (!) vízhozamú folyam 150-300 m magas oszlopokat vágott a partok üledékes kőzeteibe – amik órások sorfalaként kísérik, a több mint 10 km széles (!) víz tömeget (pontosabban jégtömeget). Átkelés motoros szánnal és szánokon a Léna jegén. Az őslakos jakutok nyelvén Olüöne Turük Khajalara-ként tisztelt képződmény mágikus hely, megannyi legendával, mesével. Séta a jégpáncélon, majd feljutás az oszlopok feletti kilátóteraszokra. A végtelen jeges és havas panorámák fotózása (jó látási viszonyok esetén) – a fagyos hangulat csoportos élvezetével. Az út során expedíciós ebéd. Késő délutáni visszautazás szálláshelyünkre.

Éj Jakutszkban

4. nap: Szibéria felfedezői

Reggeli után átkelés a Léna jegén, majd indulás keletre, a Verhojanszki-hegység déli előterébe, a máig vad Aldan folyó völgyébe. Menet közben igaz mesék a térség és Szibéria legfontosabb felfedezőinek életéről, expedícióiról: Jan S. Cserszkij (1845 – 1930); Vlagyimir A. Obrucsev (1863 – 1956); Alekszander M. Szibirjakov (1849 – 1933); Eduard von Toll (1858 – 1902); Vlagyimir K. Arszenyev (1872 – 1930).    

Félúton látogatás a Cserkehszkij Skanzenben, ismerkedés a hagyományos XIX. századi telepes életkörülményekkel. Késő délutáni érkezés Handiga majd 7.000 lakosú központjába. Néhány szó a település XX. századi eseményeiről, az 50-es években itt működött szovjet haláltáborról (gulag). Szállásaink elfoglalása. Vacsora – majd fakultatív séta lehetőség az Aldan partjára. Szerencsés esetben farkas-üvöltés hallgatása (csak távolról) a farkas-üvöltő hidegben.

Éj Handigában

5. nap: A Szuntar–Hajata – hegységen át az Ojmajakoni – felföldre

Reggeli után egész napos hegyi utazásunk megkezdése. Felkapaszkodás a Szuntar-Hajata – hegység főgerincére, a 2.000 m feletti csúcsok beazonosításával. Fotószünetek és rövid séták a legszebb pontokon. Rövid áttekintés az Ojmjakoni – felföld és az Indigirka folyó vízgyűjtő területének természetföldrajzáról – s arról, miért ez Földünk leghidegebb lakott vidéke – miért ez az Északi – félgömb leghidegebb pontja. A Kolima út (A Csontok útja) építésének és az itt történt, emberiség elleni kommunista bűntettek szomorú históriájának rövid tolmácsolása. Pihenő a Kelet Meteorológia Állomáson, útközben ebéd. A megszámlálhatatlan csillag megfigyelése, rövid megállásaink során. Éjszakai érkezés Ojmjakonba, Földünk leghidegebb településére, a Hőmérsékleti Pólusra. Hőmérő elemezgetés… majd nyugovóra térés.

Éj Ojmjakonban

6. nap: Jakut és tunguz lékhorgász praktikák; A Lend – Lease emlékei

„A nagy hideg mindenkiből előhozza a statisztikust…” kanadai szólás

Reggeli után látogatás egy jakut tehenészetben. Az extrém hideghez jól alkalmazkodott, kicsiny, de bölényszerűen vaskos jószágok fotózása, majd a fajtasajátosságok rövid megvitatása a házigazdákkal. Összefoglaló a II. világháború alatti amerikai Lend-Lease programról, illetve a Northwest Staging Route működtetéséről, amikor Ojmjakon reptere volt az egyik hídfő, az ezrével érkező amerikai tankok, jeepek és harci repülők fogadására. Néhány meglepő statisztika az USA által, a háború alatt a Szovjetúniónak nyújtott dollár milliárdokról.  Ebéd, majd csoportképek készítése az Északi félteke leghidegebb pontján, ahol a rekorder -71,2ºC hideget mérték. Lékhorgászat (erőnktől és kitartásunktól függően) az Indigirka jegén. Lehetőség a jakut és tunguz lékhorgász praktikák ellesésére, megtanulására. Szibériai gyermek néptánc bemutató, majd névre szóló, hitelesített Hőmérsékleti Pólus – Extrém Hideg diplomáink átvétele.   Vacsora előtt fagyott végtagjaink fellazítása – majd forró fürdő.

Éj Ojmjakonban

7. nap: Sámánok nyomában Szibéria földjén

Reggeli után búcsú Ojmjakontól, majd utazás Jucsugej falujába. Útközben rövid áttekintés Diószegi Vilmos (1923 – 1972) életéről és munkásságáról, néhány gondolattal Sámánok nyomában Szibéria földjén c. munkájából. Szemelvények a török és mongol népek lovas kultúrájáról, a néhai nomád és lovas íjász életmódról. Látogatás egy lótenyésztőnél, az igen különleges „barnamedvékből és huculokból összegyúrt” vastagbundás jakut lovak mustrájával. Rövid, fakultatív lovagolási lehetőség.

Részvétel egy Algys megtisztulási szertartáson, rövid ismertető a sámánok hagyományairól – mai szerepükről. Az ősi magyar táltos hit – és a jakut sámánizmus összevetési kísérlete – Diószegi Vilmos munkái segítségével. Továbbutazás Tomtor falujába, látogatással a néprajzi- és helytörténeti múzeumban. Visszatérés a már ismert Handiga városkájába. Ismételt találkozás házigazdáinkkal. Vacsora, majd poharazgatási és beszélgetési lehetőség az iskolában tanult orosz tudásunk felelevenítésével… – sok jelbeszéddel fűszerezve…

Éj Handigában

8. nap: Kelet – Szibéria és Orosz Távol – Kelet földrajzi ABC

Kiadós reggeli után visszaindulás Jakutszkba. Menet közben rövid szemelvények Kelet – Szibéria, az Orosz Távol-Kelet és az Altaidák – Bajkalidák természetföldrajzáról, népeiről – topográfiai érdekességekkel. Rövid pihenők és fotózás a legszebb szakaszokon.  Megérkezés jakutszki szállodánkba a délutáni órákban. Szabadprogram és vásárlási lehetőség. Közös búcsúvacsora, a látottak értékelésével. Az est- és az utazás  utolsó kérdése: Még egy vodka-kúra…?

Éj Jakutszkban

9. nap: Szibériából – Vecsésre

Korai reggeli, majd átszállással elrepülés Budapestre, hazaérkezéssel a délutáni órákban, menetrend szerint.

Részvételi díj (2020. novemberi irányár)	799.000,-Ft
Baleset, Betegség és Poggyászbiztosítás	köthető
Repülőjegy irányár illetékkel	250.000,-Ft
Kutyaszánozás 2 alkalommal	A részvételi díjban
Stornó biztosítás	2,2 %
Belépők	5.000,-Ft
Orosz vízum ügyintézés	15.000,-Ft
1 ágyas felár Jakutszkban	28.500,-Ft

 

FIGYELEM!

• Öltözködési tanácsok összefoglalónkat olvassák el figyelmesen.
• Ytik Kuel-tó kutyaszánozás hossza kb. 30 perc.

1 ágyas elszállásolás csak Jakutszkban lehetséges. Ojmjakonban és Handigában a szibériai falusi szállások igen korlátozott volta miatt csak min. 2 ágyas szobák állnak rendelkezésre.